Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)
175 hivatalos esküvel kötelezett tisztviselő által kiállított okmánynak tartalma lényegére nézve teljesen ellenkezvén, e két hivatalos minőségű szakértőnek száma s hitelessége egymás ellenébe semmi különbséget nem tesz, s igy a főorvosi véleményben foglalt bizonylat lerontva van, e mellett pedig H. Lipót gyakorló orvosnak 3. sz. a. becsatolt szakértői bizonyítványa, ugy M. Antal, M. János, R. József, B. Mihály és T. János tanuknak egybehangzó s esküvel erősített vallomása határozottan azt igazolja, hogy T. András tiszta ép eszű ember levén, rajta a gyenge elméjüség tapasztalható nem volt; s minthogy végre a felperesek által D. alatt beügyelt végrendelet, mint teljes hitelt érdemlő közokirat tartalma szerint is. T. András 1868. febr. 21 ik napján tett végrendelkezése alkalmával ép elmebeli tehetségűnek találtatott, s igy az ép elméjüsége mellett harczoló jogvélelem ellenébe a gyenge elméjüségnek megállapithatására nézve felperesek részéről jogszerű bizonyíték szolgáltatás hiányában nevezett T. Andrást bíróilag gyenge elméjűnek ítélni, s e miatt személyére nézve gondnokság alá helyezettnek tekinteni, 8 ekkép a perrel megtámadott kérdéses végrendeletet érvénytelennek kimondani nem lehetvén: — annálfogva felpereseket keresetükkel elutasítani, s őket, mint pervesztes feleket a p. t. r. 251. és 252-ik §§ ai rendeletéhez képest, a felszámított s bíróilag mértékelt perköltségek megfizetésére kötelezni kellett. Ezen ítéletet felperesek felebbezvén, sérelmesnek állítják annak azon indokolását, mintha T. Andrásnak gondnokság alá helyezése jogerőre nem emelkedett volna gyenge elméjüség hiányában, mert a C. alatti határozatban az áll, hogy az alsóbb bírósági intézkedések mindaddig épségben hagyatván stb. Hogy pedig T. András gyenge elméjüsége meg nem semmisittetett, nem felpereseken mult, hanem a végrendelkező halála által lett lehetetlenné. — Tagadhatlan tehát, hogy T. András a legfőbb bíróság által is épségben hagyott gondnokság alatt volt akkor, midőn a végrendeletet készítette. A mi a magán orvosi bizonyítványokat illeti, ezek a főorvos bizonyítványával szembe figyelembe nem jöhetnek, s a hétszemélyes tábla sem találta elegendőknek arra, hogy a gondnokságot megszüntette volna, — ennek ellenébe tehát nem érthető az ítéletnek azon indokolása sem, hogy a főorvosi jelentés a fentebbiekkel lerontva van stb.