Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

158 20 ftra határozott diját: ugy a kir. kincstári diját egészben megfizetni. Indokok: A kereset szövegéből és petitumából kiderül­vén, hogy felperesek törvényes örösösödésen alapuló tulajdon­jogot keresnek, a bírói illetőség megállapítandó, és l-sőrendü alperes ez iránybani kifogása elvetendő volt. Az ügy érdemét, illetőleg szinte el volt utasítandó l-ső­rendü alperes kifogásaival, mert midőn egyrészt maga is elis­meri, hogy a kérdésben forgó birtok R. Mátyásé volt, az anyja azt állítólag ettől kapván, másrészt anyjának ezen birtokhozi tulajdonjogát bebizonyítani nem tudta. Ugyanis eltekintve attól, hogy az Ősiségi nyiltparancs rendeletei jelen ügyben, mint jobbágyi vagyonról szóló perben nem alkalmazhatók, és azért a kereseti jog elenyészettnek nem tekinthető; és eltekintve to­vábbá attól, hogy az osztrák ptkönyv 1467-ik §-ban adott olbirtoklási jog egyedül a telek. rend. Il-ik része szerint szer­zett jogokra vonatkozik, és igy jelen ügyben, hol egy a telek­könyvek felvételekor bemondott feljegyzésről van szó, ez ellen pedig a telekk. rend. I. részének bevezetése értelmében csakis 3-ik jóhiszemű jogszerzők irányába nem lehet a hirdetményi határidő lejárta után uj bejelentéseket tenni, tehát a fenidé­zett §. sem alkalmazható jelen ügyben, l-sőrendü alperes által anyja tulajdonjog czimének bebizonyítása tekintetéből bepere­3Ített házassági szerződés, miután csak egyszerű másolatban lett becsatolva, felperesi tagadás ellenére bizonyító erővel nem bir; de ha bírna is, még akkor sem bizonyítaná alperes állítá­sait, mert abban csupán a házról van szó, és azt is C3ak birói becsű mellett vehette volna át alperes anyja, a birtokról pedig említés sem tétetik. Azt állítja továbbá alperes, hogy a kérdésben forgó bir­tok már nevére át is Íratott, azonban ezen körülmény sem te­het különbséget jelen perben, mert egyrészt mint anya egyenes örököse, az örökhagyónőt helyettesíti, és a telekk. rend. I. részének bevezetése ő reá is kiterjed, másrészt a birtoknak nevére lett átíratása a 2 •/. alatt beperelt beadvány tanúsága szerint csakis a per indítása után történhetett, és igy alperes jóhiszemű jogszerzőnek sem tekinthető. Ezek szerint alperes anyja a kérdéses ingatlanokhozi jog­czimét semmivel sem bizonyítván, alperes pedig, mint anyja

Next

/
Oldalképek
Tartalom