Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

148 egyedül a telkekért határozott álladalmi uton államkötelezvények által eszközlendő kártalanításról szólnak, s igy nem lehet feltenni, hogy a szerződő felek a szerződés kötésekor, mikor csakis ezen törvényczikk volt ismeretes, !nem pedig a maradványföldek sorsa és megváltása felett határozó 1853. évi márcz. hó 3-án keletkezett nyiltparancs is, egy ismeretlen s későbben keletkezett intézkedés esetlegességére alapitották volna alkujokat; — a szerződés intentiója tehát más értelmezést a szerződésre nézve nem engedvén, a terhes szerződések szigorú értelmezésüek levén, s későbbi törvényre vagy rendeletre szerződést alapitani csak igen világos s előrelátható esetekben lehetvén, világos, hogy a szerződéskötésekor CS cl Ic 2k szorosan vett urbériség s nem egyszersmind a maradványföldek megváltásáért járandott kármentesítés lehetett a szerződésben fentartva. Felperesileg vitatott, s a per eldöntésénél egyik alaptételül felállított azon körülmény, hogy a maradványföldek is urbériséget képezvén, ezek kártalanítási összegéhezi jog pedig a szerződés szerint fentartva levén, a felporességet megállapítottnak kell tekinteni, oly hozzáférhetlenül valónak nem tekinthető, hogy az alperesek elmarasztalását vonhatná maga után, mert felperes egész perbeszédeiben maga is csak úrbéri természetűnek mondja a maradványföldeket, a mi pedig egészen különböző a szorosan vett urbériség fogalmától. Ugyanis az 1836. évi V. t. czikk szabatosan meghatározván a jobbágytelki állomány alkatrészeit, az erre következett 1848. évi IX. t. czikk csakis ezek megváltása felett intézkedett, a maradványföldek iránti intézkedés pedig csak az 1853. évi márcz. hó 3-án kiadott nyilt rendelettel szabályoztatván, az 1849-ben kötött szerződésre nézve visszaható, az 1849-ik évben kötött szerződés pedig az 1853. évi nyilt rendeletre előreható erővel nem birhat, — a szerződés kötésekor tehát még a maradványföldek sorsa iránt törvényes intézkedés sem levén, sem ilyesek a szerződés tárgyát képező uradalmakban akkor még ki nem mutattatván, azok kártalanitásáhozi igény fen sem tartathatott. De hogy az eladó felperes gróf a maradványföldek váltsági összegéhez maga részére semmi jogot fen nem tartott, kiviláglik a szerződés további szövegéből is, mely szerint a szerződéssel az eladott uradalmakra vonatkozó úrbéri pereket is el- és átadta a vevőknek, a maradványföldek mi- és mennyi-