Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

134 alapján férjének összes ingóiból és zálogos jussaiból egy gyermekrész jár, ennélfogva a Cs. Lajos kizárólagos tulajdonául megállapított nn-i birtokokon fekvő 1400 vftnyi zálogösszeg, és a B. alatti leltárban foglalt szinte Cs. Lajost illető ingóknak felét elsőrendű alperesnőnek megítélni kellett. Az itélet egyéb pontjaira nézve a kir. ítélőtáblának ítélete felhívott indokain felül azért is helybenhagyandó volt, mert Cs. Lajosnak első nejétőli elválhatása a H. alatti itéiet szerint csak 1837. évben mondatván ki, Cs. Sándor és Ferencz alperesek fogantatásuk idejekor a szülék oly állapotban nem voltak, hogy összeházasulhassanak, azon körülmény pedig, hogy elsőrendű alperesnő előtt akkoriban a tilos viszony bűnös természete állítólag tudva sem lett volna, nem igazoltatott, a későbbi h ág általi törvényesités tehát felperesnőnek, mint az időközben fenállott olőbbeni házasságban nemzett törvényes gyermeknek öröklési jogát nem gyengítheti, miután ily esetben a törvényesités csak harmadik személyek jogai sérelme nélkül eszközölhető. Mert s 10 •/. alatti végrendelet nem egyedül a gyermekekről, hanem a végrendelkező mindkét feleségéről is szólván, kiváltságos természetűnek nem tekinthető. Helybenhagyandó volt továbbá a 2-odbirói itélet az nn-i ingatlanokra nézve azért, mert a/ 5 y. alatti szerzési oklevélben elsőrendű alperesnő neve is előfordulván, ezen a 2-ik házasság tartama alatt történt szerzés a most nevezett alperesnő közszerzeményének tekintendő, s igy felperesnőnek csak felében volt megitélhető. Az özvegyi jogra nézve pedig azért, mert a C. alatti barátságos egyezség felperesnő hozzájárulása nélkül egyedül elsőrendű alperes és fiai közt köttetvén, ennek alapján elsőrendű alperes felperesnő irányába kötelezettséget nem vállalt, sem özvegyi jogáról bármi tekintetben le nem mondott, őt tehát, mint Cs. Lajos törvényes özvegyét az annak hagyatékához tartozó összes ingatlanokra nézve törvény értelmében élte fogytáig, vagy mig férje nevét meg nem változtatja, az özvegyi jog alapján a haszonélvezet megilleti, annak törvényengedte korlátozása pedig jelen perre nem tartozik.