Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

112 399. A telekkönyvi rendelet 145. §-a csak a peren kivül hozott telekkönyvi végzésekre alkalmazandó, nem pedig a peres eljárás folytán kelt birói határozatokra is. (1871. márcz. 29-én 2816. sz. a. hozott határozat.) N. Károlynak, K. Gyula elleni zálogjogi bekeblezés kitörlése iránti perében Békésmegye telekkönyvi törvényszéke 1869. évi f'ebr. hó 23-án 690. sz. a. hozott végzésével a puszta azt. tornyai 1186. számú telekjegyzőkönyvben E. László hagyatéki tömege javára C. 4. alatt bekebelezett 10,000 ftból 9155 ftnak, valamint K. Gyula javára C. 8. alatt bekebelezett zálogjognak kitörlését elrendelte; ellenben 845 ftra nézve a C. 4. alatti bekebelezett zálogjogot továbbra is épségben hagyta; a pesti kir. Ítélőtábla pedig 1869. évi nov. hó 6-án 1150. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbirósági végzést, helyesebben Ítéletet helybenhagyta, — végre a kir. legfőbb ítélőszék, felperesnek 1869. évi decz. hó 10-én 6838. sz. a. benyújtott felebbezése folytán, 1870. évi szept. hó 12-én 261. sz. a. kelt ítéletével mindkét alsóbirósági ítéletek felebbezett részének megváltoztatásával, a szt. tornyai 1186. számú telekjegyzőkönyvben E. László hagyatéki tömeg javára C. 4. alatt bekebelezett 10,000 ftból a már kitöröltetni rendelt 9155 fton felül még 750 ft erejéig a zálogjogot kitörültetni rendelte. Alperes ezen harmadbirósági itélet ellen kellő időben semmiségi panaszt adott be, melyben előadja: Az igazságügyminiszter által 1869. márcz. 30-án kibocsátott átmeneti intézkedések XIX. cz. 2-ik pontjában az országbírói értekezlet 153. §-ának hatályon kivül helyezésével viszszaállittatott a telekkönyvi rendelet 145. §-a, mely szerint t. i. telekkönyvi ügyekben két egybehangzó itélet vagy végzés ellen további felebbvitelnek helye nincs. Tekintve, hogy ezen felebbezés 1869. decz. 10-én, tehát már a ptrdts s a hivatkozott miniszteri rendelet életbelépte után adatott be, nyíltan a fenálló törvények ellen vétett, és semmiségi esetet követett el; ugy Békésmegye telekkönyvi törvényszéke, midőn azt elfogadta, mint a legfőbb ítélőszék