Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

108 egyebek becsértékére vonatkozik, a perújítás hivatalbóli megtagadására okul nem szolgálhat. 396. Az ügyviteli szabályok 129. §-ában előirt eljárás meg nem tartása, a ptr. 297. §. 1) pontjába ütköző semmiséget képez. (1871. ápril 27-én 3833. sz. a. hozott határozat.) Néhai Gr. Salamon örökösei Szeged sz. kir. város törvényszékéhez az iránt folyamodtak, hogy É. István ellen 420 ft s járulékai iránt folytatott perben, az 513. sz. alatti kereset levélhez csatolt három rendbeli eredeti okirat részökre adassék vissza. A kérelem teljesítése azonban a nevezett törvényszéknek 1871. márcz. 10-én 1884. sz. a. hozott végzése által megtagadtatott, mivel azon okiratok nem kizárólag folyamodókat illetik, hanem bírósági s irattári okmányt képeznek; s minthogy továbbá E. István alperes által folyamodók ellen a f. évi 1660. sz. alatti keresettel ezen kérdéses pernek megújítása folyamatba tétetett, s igy annak befejezéséig az anyaperben levő s hivatkozott C. alatti eredeti kötelezvény a percsomó kiegészítésére okvetlenül szükséges. E végzés ellen a folyamodó örökösök semmiségi panaszt adtak be, melyben felhozták, hogy az A. alatti meghatalmazást megtekinteni mindég jogában áll felperesnek, mert azt saját ügyvéde részére állította ki; hogy a B. alatti szegénységi bizonyítvány nem közös okirat, mert csak felperes részére állíttatott ki; hogy a perújítás nem szolgálhat a C. alatti kötvény viszszatartására indokul, egyrészt, mert a kötvény az ujitott per folytán bármikor előmutatható, másrészt, mert addig, míg kifizetve nincs, felperes tulajdonát képezi, ha pedig kifizettetik, alperes ugy is vissza kapja, végül hogy a felek meghallgatása végett tárgyalás lett volna kitűzendő, és a törvényszék a fél szerepét véve magára, midőn a kérdéses okiratokat közösnek állitá a nélkül, hogy alperes állította vagy állíthatta volna.