Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

72 módon lett megtételének tekinthető nem lévén, egyébként pedig az elsőbirósági Ítélet ellen felebbezés nem történvén: az öszszes iratok annak kijelentésével küldetnek vissza V. Gy. szolgabiró úrhoz: miszerint felebbezés hiányában ez ügy nem felülvizsgálható. Ezen határozat kihirdetésekor alperesek semmiségi panaszt jelentettek be, és ezt azzal indokolták, hogy a bíróság székhelyétől távol eső Egerszegen kézbesittetvén az elsőbirósági itélet, miután ezen sommás perben hozott itélet ellen még a kézbesítés napján kellett volna a felebbvitelt bejelenteni, ezt másként, mint a kézbesítési ivre való feljegyzés mellett tenni nem lehetett. A m. ki curia mint semmitőszék következő határozatot hozott: alperesek semmiségi panasza mint alaptalan elvettetik; mert az ideigl. törv. szabályok hatálya alatt rendes szóbeli per utján tárgyalt jelen peres ügyben, a felebbezvénynek az elsőbíróság elleni itélet beadhatására ezen ideiglenes törvénykezési szabályok 98. §-a szerint 15 napi határidő lévén kitűzve, az alatt a perorvoslat kellő formábani beadására elegendő idő volt, és e szerint a kézbesítési ivre tett feljegyzés, felebbezvénynek el nem fogadtathatván, Zalamegye törvényszékének f. évi május 18-án 2581. sz. a. hozott határozata semmiségi okul nem szolgálhat. 69. Sommás ügyekben, még pedig a végrehajtási eljárásnál is, a fél által sajátkezüleg aláirt beadványoknak ügyvédi ellenjegyzése nem szükséges. (1869. nov. 6-án 2686. sz. a kelt határozat.) K. L. ügyvéd által képviselt n.-váradi latin szertartású püspökségi uradalomnak s többeknek, Sz. F. elleni végrehajtási ügyében, a kir. tábla által hozott végzés ellen alperes részéről beadott seramiségi panaszt Biharmegye telekkönyvi törvényszéke 1869. szept. 25-én következő végzéssel adta vissza: A mennyiben az ujabban életbelépett polg. perrendtartás szerint a rendes eljárásban, mely alatt végrehajtási ügyek is értetnek, a III. fejezet 85. §-ának b) pontja értelmében az esetben, ha maga a fél nem ügyvéd, ügyvéd által tartozik magát képviseltetni; továbbá, ha a semmiségi panasz netalán alaptalannak találtatnék, az esetben kirovandó pénzbirságra nézve is első sorban az ügyvéd van felelőssé téve, annálfogva jelen