Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

142 ján kieszközlött biztosítást azon okon, hogy ezen ítélet a felebbviteli bíróság által megsemmisíttetett, feloldani nem lehet; ily biztosítás egyátalában mindaddig meg nem szüntethető, mig a felebbviteli bíróságnak az elsöbirósági Ítéletet megváltoztató határozata jogerőre nem emelkedett. (1870. márczius 3-án 1258. sz. a. kelt határozat.) L Ch. D. felperesnek Gr. H. elleni perügyében, az elsőbíróság alperest felperes keresetéhez képest feltétlenül elmarasztalván, felperes ezen ítélet alapján alperes ellenében biztosítást eszközölt. Miután azonban a semmitőszék alpsres semmiségi panasza folytán az elsőbirósági Ítéletet megsemmisítette, a igy a biztositás indoka is megszűnt, alperes az ellene megrendelt s már foganatosított biztosítást annyival inkább feloldatni kérte, mivel a lefoglalt borkészlet árverésének határideje is már kitüzetett. Erre az elsőbiróság a biztosítást feloldotta; mi ellen L. Ch. D. a polg. törv. rendt. 297. §-ának 1., 12. és 18. pontjai alapján semmiségi panaszt adott be; mert a perrendtartás szabályai szerint a foganatosított biztositás az adós egyszerű kérelmére a biztosított fél meghallgatása nélkül bármi okból sem oldható fel, miért is a panaszló mellőztével hozott időelőtti végzés nemcsak sérelmes, de törvénybe is ütköző; mert az elsőbirói ítélet megsemmisítése a biztositás feloldásának alapjául nem vehető ; mivel a biztositás jogalapja nem az ítélet, hanem a felebbezés által okozott huzavonásból a hitelezőre háromolható veszélyeztetés, mit az ítéletnek formahibákbóli feloldása távolról sem csökkenthet. A m. kir. curia, mint semmitőszék következőleg határozott : ,,a semmiségi panasznak hely adatván, az eljáró bíróság megtámadott végzése a polg. törv. rendt. 297-dik §-ának 1) pontja alapján megsemmisíttetik, s kérelmező alperes az itteni 2608. határozat eredményének bevárására utasittatik; mivel az 1868. LIV. t. czikk nem rendeli, hogy a feltétlenül marasztaló itélet alapján elrendelt s foganatosított biztositás a ma. rasztaló Ítéletnek alakiság tekintetéből lett megsemmisítése következtében feloldandó lenne; annálfogva a már egyszer foganatosított biztositás, a fenforgó ügynek az itélet megsemmi-