Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

109 TVenig Leibicz" düllőben fekvő 889 • öl rétnek önhatalmilag lett elfoglalása miatt sommás visszahelyezési pert indított, a keresetet nevezett város főbirájához intézvén. A hátiratolt idéző végzést aláirta Scholtz T. tanácsnak, mely végzésben a tárgyalásra 1869. szept. 7. napja tüzetett ki. Alperes K. R. 1869. szept. 6-án 27. sz. a. halasztási kérvényt adott be; az erre kelt hátiratolt halasztást megadó végzést aláirta Lányi főbiró, mely végzéssel a tárgyalás szept. 16-ra elhalasztatott. Felperes szept. 8-án szintén halasztási kérvényt adott be. az erre vezetett végzést ugyancsak Lányi főbiró irta alá, és a tárgyalás végzésileg szept. 18-ra elhalasztatott. A szeptember 18-án felvett tárgyalási jegyzőkönyvben, melyben a tanúkihallgatás is benfoglaltatik, három helyen fordul elő ezen aláirás : „Husz Notair in Vertretung des Stadtrichters," és egy helyen „Husz Notair Stadtrichters Stellvertreter." Az Ítélet a hosszasan lefolyt tárgyalás után meghozatván, 1869. okt. 16-án kihirdettetett. Ezen Ítéleten alá van irva „Ferdinánd Lányi Stadtrichter." Alperes az ítélet kihirdetésekor semmiségi panaezszal élt, kiemelvén különösen, hogy más biró tárgyalt és más itélt. A m. kir. curia mint semmitőszék következőleg határozott: a jelen sommás perben Leibitz sz. város főbírája által 1869. évi okt. 16-án hozott ítélet alperes semmiségi panasza folytán, az annak alapjául szolgált eljárás pedig hivatalból megsemmisíttetik, és a városi főbiró a keresetnek ujabb szabályszerű tárgyalására és elintézésére utasittatik; mert sommás perekben az illető egyes biró, városokban a főbiró vagy annak helyettese a polg. törv. rendt. 117. és 124. §§-ai, valamint az ügyviteli szabályok 245. és 248. §§-ai rendeletéhez képest maga tartozik a peres felekkel az ügyet felvenni, az egyezséget megkisérleni, s ha ez nem sikerülne, a tényállást tisztába hozni, a felek észrevételeit és a bizonyítékokat jegyzőkönyvbe foglalni, az eljárás berekesztése után pedig azonnal ítéletet mondani; ezekből következik: hogy ily ügyekben ítéletet törvényszerüleg csak azon biró hozhat, kinek közvetlen befolyásával az ügy tárgyaltatott és a bizonyítási eljárás befejeztetett,—minthogy pedig a fenforgó sommás perben az egész tárgyalást Husz János városi aljegyző vezette, s a tanúvallomások kivételét, valamint a bírói szemlét is ugyanaz teljesítvén,