Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)
51 pinczéjét nem használhatván, csak két akó bort mért el, holott másnap, midőn a kulcsok birtokában volt s pinczéjét használhatta, már 21 akót mért ki, s így jogosan következtetheti, hogy ellenfele ezen tette által 19 akó bor kimérésénél 4 ft 96 krjával véve, 94 ft 24 krral megkárosittatott. Alperes a bíróság illetősége ellen tett kifogást, tagadva, hogy bérleti viszony létezne közte és felperes között, s minthogy a sommás bíróság előtt csak azon kártéritási keresetek támaszthatók, melyek a bérbeadó és bérlő között a bérleményi viszonyból erednek, a keresetet rendes útra kérte utasítani, hol az ügy érdemét illetőleg kifogásait megteendi. Felperes hivatkozván a p. t. rts 35. és 93. §§-ra, a sommás utat megállapítani, s az ügyet érdemileg ellátni kérte. Az első biróság a kifogásnak helyt adva, felperest keresetével a rendes perre utasította. Ez ellen felperes bejelenté semmiségi panaszát, és a p. t. rts 35. és 93. §§-ai alapján a sommás ut fenntartását kérte. A m. k. curia mint semmitőszék következő határozatot hozott: Az eljáró szolgabiróságnak 1869. évi június hó 18-án 574. sz. a. kelt határozata minden jogkövetkezményeivel együtt a p. t. rts. 297 §. 5) pontja alapján megsemmisíttetik, s ugyanaz ujabb eljárás és Ítélethozatalra utasittatik, — mert az 1868. évi LIV. t. cz. életbelépte után beadott oly koresetek, melyek tárgya 200 ftot tul nem halad, — ha külön bírósághoz utasitva nincsenek, — ezen törv. czikk 93. §. a) pontja szerint sommás eljárás alá tartoznak, e szerint tehát jelen ügy is tekintettel arra, hogy a kereset tárgya sem a 300 ftot tul nem haladja, sem külön bírósághoz utasitva nincs, a fentebbi §. szerint a szolgabiróság illetősége alá esik, s igy az eljáró biróság alperes kifogása folytán a birói illetőségi szabályoknak helytelenül lett alkalmazása mellett mondta ki magát illetéktelennek. 60. A korcsmárlási jog elleni kihágásoknál, az azt elkövetőknek pénzbirságban marasztalása nem a bíróságok, hanem a közigazgatási közegek hatásköréhez tartozik. (1869. augusztus hó 13 kán 544. sz. a. kelt határozat.) 4*
