Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

37 M. L. Nagy-Szebenváros és szék törvényszékénél 2000 frt. váltókövetelés biztosítása végett M. D. ellen azon összegnek ez utóbbi házaira és külső fekvőire leendő előjegyzését kérte, felhozván, miszerint M. D. vagyoni állapota oly zilált, hogy követelése veszélyeztetve van. Nevezett törvényszék f. év június 4-ről 1994. sz. a. kelt végzésével a biztosításként kért előjegyzést N.-Szebenben M. D. birtokában levő házakra, továbbá az azokhoz tartozó majorra megengedte, s a telekkönyvi hivatalt ennek foganatosítására kellőleg utasította is; a többi ingatlanokra vonatkozó kérelmével azonban biztosítás- kérőt elutasította. Ezen végzés ellen biztosítás- kérő semm. panaszt adott be, melyben hivatkozva a p. t. r. 297. §. 18-ik pontjára azt vitatta, hogy az elsőbírósági végzés elutasító részének indokolására felhozott v. t. 29. és 89-ik czikkeket, tehát a törvényt — helytelenül alkalmazta; mert ezek csak az idegen váltókra vonatkoznak, s az olyanoknál előforduló intézvényezettekre alkalmazhatók, nem pedig a saját váltókra, melyekre nézve a v. t. 96—100. czikkei egészen eltérő rendelkezéseket tartalmaznak. Felhozta továbbá, hogy előjegyzésre a p. t. k. 438. §-a, és a telekkönyvi rendsz. 67. §. szerint az eredeti adóslevél felmutatása elégséges, minden többi körülmények felderítése az igazolási perhez tartozván ; panaszló pedig a váltót eredetiben bemutatta. Mindezek alapján azt kérte, miszerint a n.-szebeni városi tanács, mint törvényszéknek f. évi június 4-éről 1994. sz. a. kelt végzése megsemmisíttetvén, emiitett bíróságnak hagyassák meg, hogy a feltételes jelzálogjog megnyerése végett M. D. külső földjeire, melyek az 1869. évi 1991. számú jegyzőkönyvben elősorolvák, az előjegyzést, még pedig előjegyeztetés iránti kérvénye beadási napjától számítandó rangsorozattal rendelje el, és a kereset beadására uj határidőt tűzzön ki. A m. kir. curia mint semmitőszék következő határozatot hozott: a semmiségi panasz elvettetik, mert a semmiségi panaszban az hozatik fel sérelmi okul, miszerint az első bíróság emiitett végzése által a törvényt helytelenül alkalmazta, midőn panaszló fél előjegyzés iránti kérelme második ágának helyt nem adott, ilynemű sérelmek azonban az átmeneti intézkedések tárgyában folyó év márczius 30-án kelt igazságügyminiszteri rendelet által érvényben tartott telekkönyvi rendeletek értelmében nem semmiségi panasz, hanem felfolyamodás utján