Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

20 mutatott váltó jogi erővel biró váltón alapul, váltó-ügyek pedig a váltótörvényszék illetőségéhez tartoznak. A m. kir. curia mint semmitőszék felperes semmiségi panaszának helyt adva, az eljáró bíróságnak emiitett végzését a p. t, r. 297. §. 5. pontja alapján megsemmisítette, s ugyanazt felperes keresetének további törvényszerű ellátására utasitotta; mivel habár felperes keresetét váltólevélre alapitá is, miután azonban nem a vátótörvényszékek által követett kivételes váltói, hanem a köztörvényi uton érvényes eljárást kérte alkalmaztatni, s a váltóügyek nem tartoznak azok közé, melyeknél a polg. törv. rendt. 53. §. szerint a rendes birói illetőségtőli eltérésnek helye nem lehetne: felperes keresete helytelenül lett hivatalból elutasítva. 20. A kereseti jog kérdése a perügy érdemére tartozik, mely iránti határozathozatalra a semmitőszék hivatva nincs. (1869. aug. bó 4-én 281. sz. a. kelt határozat:) A m. kir. curia mint semmitőszék J .... J ... . ügyvéd által képviselt L .... J ... . felpereresnek, F .... G.. .. és Sz .. . J . . . ellen 120 frtnyi kártérítése s járulékai iránti sommás szóbeli perében, melyben Ugocsamegye tiszánnineni járás szolgabirósága f. évi ápril 10-én 32. sz. alatt kelt ítéletével felperes keresetjogát megállapítván, alpereseket a kereseti 120 frt tőke, ennek az 1868. jul. hó 8-tól a kielégítésig járó 6% kamatai és 18 frt 97 kr. perköltség egyetemleges megfizetésében elmarasztalta, 1869. évi jun. hó 17-én 238. sz. a. beadott semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: a semmiségi panasz elvettetik, mert azon kérdés, hogy a per alatti követelés iránt felperes által a kereset jogosan indítottnak tekinthető-e, miután azon követelés csakis a kereset beadása után ruháztatott felperesre; úgyszintén azon további panaszpont is, hogy felperes a szerződés szerint csak akkor lett volna feljogositva kártérítést követelni, ha alperesek az elvállalt munkát nem teljesítvén, felperes azt mások által végeztette volna, s hogy jelen esetben egyetemleges kötelezettség forogna fenn: a perügy érdeméhez tartozik, mely iránti határozathozatalra a semmitőszék hivatva nincs.