Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)
186 bíróság alperest felperes keres étéhez képest meg nem jelenés miatt elmarasztalta. Alperes ezen ítélet ellen semmiségi panaszt nyujtott be, minek folytán a m. kir. Curia, mint semmitőszék az eljáró bíróságnak f. évi szept. 22-én 400. sz. a. hozott Ítéletét megsemmisítette, és ugyanazt oda utasította, hogy a feleknek ujabb tárgyalási határnapot tűzvén, a kifejlendőkhöz képest ujabb határozatot is hozzon; mert tekintve, hogy alperes á tárgyalási jegyzőkönyvbe bevezetett hivatalos megjegyzés szerint a tárgyalási határnapon, habár nem is a tárgyalásra kitűzött órában, de mégis a jegyzőkönyv befejezése és az Ítélet hozatala előtt, midőn még felperesi képviselő is jelen volt, a biróságnál megjelent, ily körülmények között tehát a törv. rend. 111. §-a alkalmazásának ez esetben helye nem volt. 162. A tanuk dijainak pontos befizetéseért első sorban az illető bizonyító fél ügyvéde felelős, s azok felvétele végett ellene végrehajtás is elrendelhető. (1869. dec. 22-én 4440. sz. a. kelt határozat.) K. S. ügyvéd által képviselt St. S. felperesnek, T. M. alperes ellen, Pozsonymegye törvényszéke előtt indított hatalmaskodási perében, nevezett törvényszék 1869. okt. 9-én 7468. sz. alatt kelt végzésével felperesi ügyvédet értesítette, hogy ha az 1869. évi 5599. sz. alatti végzésben tanuk dijaként megállapított 2 frtot 8 nap alatt be nem fizeti, annak végrehajtás utjáni behajtása végett Pozsony sz. kir. város törvényszéke meg fog kerestetni. E végzés ellen felperesi ügyvéd törvényes időben semmiségi panaszt nyujtott be, mert a polg. törv. rendtartásban egyátalán nem olvasható, hogy a tanudijakat az ügyvédtől végrehajtás utján behajtani lehessen, a 208. §. szerint a járandóságot a bizonyitó fél tartozik előlegezni, jelen esetben tehát St. S., de ő mint ügyvéd nem — miért is a neheztelt végzést megsemmisíteni s 8 ft költségét megitflni kérte. A m. kir. Curia, mint semmitőszék a semmiségi panasznak helyt nem adott, mert panaszló ügyvéd tagadásba nem vette, miként a kérdéses hatalmaskodási perben, melyben a tanuk
