Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

174 tal csak az elvállás kérdésére terjesztetik ki s nem a vagyoni kérdésekre is. A m. kir. Curia, mint semmitőszék felperes semmiségi panaszának helyt adott, a városi törvényszéknek 1869. decz. 18-án 4467. sz. a. hozott végzését megsemmisítette, s annak birói illetékességét ezen ügyre nézve megállapítván, azt a további eljárás folytatására utasította. Mert habár a ptrts 22. és 36. §§-ai szerint a házassági -elválásból felmerülhető vagyoni követelések iránti keresetek az izraelitákat illetőleg is a megye területén a megyei törvényszék illetőségéhez tartoznak, miután az 53. §. c) pontja szerint csak a házassági s átalában oly ügyekben, melyek által házasaági elválás czéloztatik, nincs eltérésnek helye a rendes birói illetőségtől, az 51. §. szerint pedig a nem illetékes biróság is illetékessé válik, ha alperes az illetőség ellen törvényes időben kifogást nem tett, — miután továbbá a peres felek között az elválás kérdése uaár végérvényesen eldöntetvén, az a jelen per tárgyát nem képezi, s igy a jelen ügyre a törv. rendt. 53. §-ának c) pontja alkalmazható nem lévén: e tisztán vagyonkeraset tekintetében a városi törvényszék, minthogy birói illetősége ellen alperes kifogást nem tett, a törv. rendt. 51. §-a ezerint illetékessé vált: — ezeknél fogva végzését a 297. §. 5-ik pontja alapján megsemmisiteni, s a törvényszéket további eljárásra utasítani kellett. 151. Ha alperes megjelenik ugyan a tárgyalási határnapon, de az ügy érdemébeni védelmét elő nem adja, ugy tekintendő, mintha meg se jelent volna, s ellene a 111. §-ban foglalt következmények alkalmazást nyernek. (1869. évi okt. 22-én 2095. sz. a. kelt határozat.) T. J.-nak Tr. szül. B. E. ellen, a balassa-gyarmathi 485. számú telekjegyzőkönyvben foglalt censuális ház tulajdona s járulékai iránti perében, Nográdmegye törvényszéke 1869. aug. 26-án 5387. sz. a. következő végzést hozott: ámbár felperes a per felvételére kitűzött határidőben meg nem jelent, sőt a törvényes idő alatt igazolási kérelmét sem nyújtotta be, de mert a megjelent alperes se terjesztette be az eljárás szabályai szerint védelmét, s az által a 111. §. 2-ik pontja szellemében szinte meg nem jelenőként lenne tekintendő,