Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

156 czégtárs perbe idézve volt, következőleg fizetési rendel­vény is csak ugy emelkedhetik ellene jogerőre a kifo­gások meg nem tétele miatt, ha az nékie is szabálysze­rűen kézbesittetett. (1870. ápril 6-án 2303. sz. a. kelt határozat.) H. J. G. felperesnek, H. és A. alperes czég ellen, 1100 frt. és járulékai iránt folytatott váltóvégrehajtási ügyében, a in. kir. curia, mint legfőbb Ítélőszék a czég ellen hozott ítélet alapján 1869. jul. 26-án 141. sz a. hozott végzéssel, az alsó­biróságok által egyhangúlag megtagadott végrehajtást A. (zégtárs ellen elrendelte; mert a társak czégbeli aláírásuknál fogva saját magán vagyo­nukkal is felelősek lévén, az egyik elmarasztalt czégbeli tag ellen kért végrehajtás annál inkább elrendelendő volt, mivel a hivatkozott váltóeljárásnak 6. §-a jelen esetre nem alkalmaz­ható, ennélfogva az alsóbirói végzéseket minthogy azok a polg. perrendtartás 318. §-ában ütköznek, megváltoztatni kellett. Ezen végzés ellen A. törvényes időben semmiségi pa­naszszal élt, melyben mindenek előtt az ügy érdemére nézve felhozta, hogy ő H—H. el 1865. jul. 25-én társasági szer­ződést kötött, mely szerint ő a társaság nyeresége s veszte­ségéből csak 25 %-tet volt köteles viselni. E társaság azonban a mellékelt okmány szerint 1967. okt. 4-én felbomlott, s helyé­be alakult „J. Gr. H. & Sohn" czég, mely a kereskedést egészen átvette s kinyilatkoztatta, hogy ,,H. és A." czég minden activ és passiv követeléseit átvette. Ezt előre bocsátva áttért a formakérdés megvitatásába s felhozta, hogy J. G. H.-nek 3, vagyis 1 db 700 ftos, 1 db 900 ft, és 1 db 1100 ftos váltó adatott át, melyek miatt a H. és A. czéget beperelte, de a fizetési meghagyás kézbesítését ct ak felperes fiának H. H-nek kérte teljesíteni. — Továbbá fel­hozta bj gy a 7000 ft iránti 1867. okt. 3 án 4930. sz. alatt kelt fizetési meghagyás ugyanaz, melynek alapján a végrehajtás el­rendeltetett, s hogy a Curia, mint legfőbb ítélőszék nem vette tekintetbe, miszerint arra nézve az 1867. évi október 10-én 5046. sz. a. hozott s felperes által nem felebbez -tt végzéssel kimondatott, hogy miután felperes csak saját fiának kérte kéz­besíteni a fizetési meghagyást, azért, hogy ez elmulasztá a

Next

/
Oldalképek
Tartalom