Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

146 felekkel kihirdetés által közöltessennek, nem rendeli; Pozsony város sommás bírósága tehát azáltal, hogy a kir. tábla Ítéletét a felekkel Írásban közölte, alaki sérelmet el nem követvén, az alaptalan semmiségi panasz elvetendő volt. 128. A 472. §-ban előforduló „foglalás" kitétel alatt csak a végrehajtási foglalás, ingatlanoknál tehát a végrehajtás zálogjog bekeblezése értendő; ennélfogva a végrehajtató követelésének betáblázása után ugyan, de a végrehajtási zálogjog bekeblezését megelőzőleg folyamatba tett igénykeresetek az árverést meggátolják. (1870. febr. 10-én 627. sz. a. kelt határozat.) W. H. felperesnek, M. M. elleni végrehajtási ügyében, Torontálmegye telekkönyvi törvényszékének 1869. deczember 29-én 10,212. sz. a. hozott azon végzés ellen, melynél fogva M. D. és P. által a becskereki 1966. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanok tulajdonjoga iránt beadott igény kereset folytán az 1869. évi 6334. és 9804. számok alatt elrendelt árverést felfüggesztette, felperes részéről 1870. január 3-án 44. sz. a. törvényes időben semmiségi panasz adatott be, melyben felhozatott : hogy miután az ő 1500 ftot tevő követelése, melynek erejéig a jelen végrehajtás folyamatba tétetett, még 1862. márcz. 19-én 1707. sz. alatt lett az igénybe vett ingatlanra bekebelezve, az igénylők tulajdoni igénye pedig csak 1864. márcz. 5-én 1588. sz. a. lett előjegyezve, nem gátolhatja meg ezen igénykereset az árverést; minélfogva a végzés azon részét, mely az árverést felfüggeszti, megsemmisíteni, s az árverés foganatosítását elrendelni kérte. A m. kir. Curia, mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette, mert M. P. és D. tulajdoni igénye már 1864. márcz. 5-én feljegyeztetvén, ezen feljegyzés megelőzi a végtehajtató fél javára még csak 1867-dik évi ápril 17-én történt végrehajtási zálogjogi bekeblezést; e mellett különbséget nem tesz azon körülmény, hogy a végrehajtató javára ugyanezon követelése erejéig a zálogjog már 1862. május 19-én bekebelezve volt, minthogy az 1868. JLIV. t. cz. 472. §-ban használt „foglalás"