Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

134 1869. jun. 26-ka tűzetvén ki, miután alperes ezen napon d. e, 11 óráig a pertárban nem jelentkezett, felperes az ügynek ítélet alá bocsátását kérte,— a pertárnok pedig 15 nap lefolyta után, minthogy ez idő alatt igazolási kérelem be nem adatott, az ügyiratokat a törvényszékhoz beterjesztette, minek követ­keztében alperes a prts. 111. §-a szerint 2099/869. számú ítélettel elmarasztaltatott, s ezen ítélet nekie 1869. jul. 27-én kézbesittetett. Alperes erre jul. 30-án igazolási keresetet adott be, elő­adva : hogy folytonos betegeskedés és távollét miatt sem ő, sem férje a kitűzött tárgyaláson meg nem jelenhetett, s azóta iga­zolással sem élhetett. A kérvény tárgyalásra ennek folytán N.-Kőrös város törvényszéke által 2278. sz. a. határnap tüze­tett ki. A tárgyalási határnap kitűzését tartalmazó végzés ellen felperes semmiségi panaszt adott be, okul azt hozván fel: hogy a polg. prts. 307, §-a azon rendeleténél fogva, mely szerint az igazolási kérelmet 15 nap alatt kell beadni, s ezen határidő azon napot követő naptól számítandó, melyen az elmulasztott jogcselekmény teljesítendő lett volna, a polg. törv. rendt. 313. §-a szerint az igazolási határidő lejárta után beadott igazolási kérelmet hivatalból vissza kellett volna utasitani, ennélfogva a ptrs. 297. §-ának 12. pontja alapján a végzés megsemmisítését, és az eljáró törvényszéknek 13 frt 51 krokban egyetemleg elmarasztalását kérte. Nagy-Kőrös város törvényszéke a semmiségi panaszt, mint törvénytelenül és törvényellenesen benyújtottat a prdts. 311. §. értelméhez képest 2357. sz. alatt hivatalból visszauta­sította. Ezen visszautasító végzés ellen felperes semmiségi pa­naszt adott be, mert a 117/869. számú semmitőszéki döntvény szerint az elsőbiróság nincs jogosítva azon kérdés megbirálá­sára, vájjon helyt foghat-e a st mmieégi panasz vagy nem, s ennélfogva azt vissza sem utasíthatja, miért is elébbi semm. panaszának érdemleges bírálat alá vételét és az eljáró törvény­széknek, törvénytelen eljárása által okozott 12 frt 51 kr költ­ségeiben, egyetemleges elmarasztalását kérte. A m. kir. Curia, mint semmitőszék mindkét rendbeli semmiségi panasznak helyt adott, s a megtámadt végzések megsemmisítése mellett M. Zs-nak 2278. sz. alatti igazolási -kérelmét visszautasította:

Next

/
Oldalképek
Tartalom