Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

128 A közvetlenül beterjesztett panaszban végre azt fejtegette panaszló fél, hogy az alsóbb biró ismételt semmiségi panasza következtében köteles lett volna az iratokat felterjeszteni, minthogy a jogaiban sértett féltől, azt a jogot elvonni nem lehet, hogy sérelmeinek orvoslását a felsőbb biró előtt keresse. A m. kir. Curia, mint semmitőszék következőleg határozott : Brassó város és vidék törvényszékének 1869. nov. 13-án 6984. sz. a. kelt végzését tekintve, hogy azon semmiségi panasz érdemleges elintézése, mely oly végzés ellen emeltetett, mi által a felebbviteli beadvány elkésés indokából visszautasittatott, nem a panaszszal illetett alsóbb bíróság, hanem a királyi semmitőszék jogköréhez tartozik, megsemmisítette; ellenben ezen megsemmisítés következtében, az 1869. évi október 16-dikán 6335. szám alatti visszautasító végzés ellen intézett 6984. szám alatti semmiségi panaszt megvizsgálván , ugyanazt tekintve, hogy a megtámadott árverési cselekmény még 1869. aug. 28-án befejeztetett, a panasz pedig az ellen okt. 9-én, s igy a 298. §. a) pontjának utó tétele szerint, melyben az ingó és ingatlan vagyon árverésének megtámadhatására nézve a panaszló gondnok részéről fejtegetett különbség nem foglaltatik, elkésetten adatott be, s hogy a törv. rendt. 282-ik §-ának második kikezdése szerint olyan végzés ellen, mely a felebbvitelt törvényes határidő elmulasztása miatt utasította vissza, felebbvitelnek nincs helye: visszautasitandónak találta. 112. Az igénykereset beadására kitűzött határidő lejárta után beadott igénykereset elkésés miatt hivatalból vissza nem utasítható ; ily elkésésnek csak az levén a következménye, hogy az elkésve beadott igénykereset a végrehajtás folyamát nem gátolja, s egyedül az előbbséggel biró jelzálogos hitelezők kielégítése és az előnyös tételek kifizetése után fenmaradó vételári összegre bir hatással. (466. §.) (1870 január 25-én 4439—868. sz. a. kelt határozat.) W. J. bizonyos H. V. — féle perben nyelvváltságban lévén elmarasztalva, ellene a jogérvényes ítéletek folytán, Bs-