Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 170. §. 71 tulajdonostól és a tényleges birtokostól egyidejűleg nem követelhető. ,1443/9.-).) . * 4. Az alapszabályokban foglalt kikötés, h. a r. t. a nem fizetőnek részvényéi semmisnek nyilváníthatja, csak jogot ad a r. t.-nak, de nem kötelezi arra, h. a késedelmes részvényes részvénvét semmisnek és kötelezettségét megszűntnek tekintse. (703/89.) 5. A részvényes oly felhívást kapván a r. t.-tói, h. ha befizetést nem teljesít, az eddig általa befizetett összegek a társaság javára elvesznek s az ő jogai megszűnnek, és ezt a részvényes elfogadván s jogai gyakorlásával felhagyván : a r. t.-nak nincs többé joga befizetést követelni. v(Lfi. 280/80.) H. A befizetni tartozott részvény-névértékből nem vonható le az az összeg, mely korábbi években mutatkozott nvereségből a részvénvesre jutott volna, azonban a tartalék-alapban benhagyatott. (729/82.) A hévérték hátralékára vonatkozó tartozás a részvényesnek a társaság irányában fennálló követelése beszámításával nem törleszthető. (1906/94.) 7. A részvényes az alaptőke hátralékának befizetésére a vb. r. t. cstömege irányában "már a törvény alapján akkor is köteles, ha a r. t. a befizetésre nézve a cs. előtt nem határozott. (7(55/82.) A r. t. vagyonára elrendelt csőd hatályán társaságnak a részvényesek aláírására biztosított egész alaptőkéjére, vagyis a még be nem fizetett összegekre is kiterjed; a névértékhátralék behajtásának szükséges volta már a csődnyitás ténye által indokolva van. — Azt,| h. a cstömeg a hátralékban levő részvénytökének bekivánása állal a részvényeseket szükségen felül terhelné s azoktól a társulat fedezetlen tartozásait meghaladó mérvű befizetést követel, mint kifogást kimutatni alp. részvényes tartozik. A r. t. cstömeg képviselője az egyes részvényes ellen a részvényhátralék befizetése iránt indított perben annak kimutatására nem kötelezhető, h. a csődhitelezők követelései valódiak és fennállanak. — A r. t. organikus képviselete a csőd tartama alatt csak arra lehet hivatva, h. a közadós nevében ama jogokat gyakorolja, melyeket a cstörvény a közadós részére a csőd tartamára is biztosit. A hátralékos alaptőke bekövételése e jogok közé nem tartozik. — Az alaptőke-hátralék befizetése iránti kötelezettség elévttlése'a cs. alatt sem meg nem kezdődhetik, sem tovább nem folyhat. (418 83.) 8. A teljes névérték befizetéséi rendelő közgyűlési határozat nem válik érvénytelenné azért, mert a közgv. jkvnek a tvszéknél való bemutatása ehnulasztatott. (7(i.>82.i 9. A részvényes részvénytulajdonosi minősége és befizetési kötelessége nem szűnik meg azáltal, h. felhívás daczára nem fizet. (418/83.) 10. A K. T. a r. t.-ok által elhatározott alaptőke-felemelés tekintetében külön intézkedést nem tartalmaz azokban a kérdésekben, melyek a felemelt alaptőke aláírása, befizetése és bejegyzésére vonatkoznak s így a joghasonszerüség alapján a törvénynek azokat a helyeit kell megfelelően alkalmazni, melyek az eredeti alaptőke alkotására vonatkozólag a törvény által megállapittattak, Ennélfogva tőke-fölemelés esetén az aláírók befizetési kötelessége csak akkor áll be, ha a fölemelt alaptőke beszerzése aláírás által teljesen sikerült, az igazgatóság pedig nem jogosult ennek megtörténte előtt a tényleg befizetett összeget a r. t. eredeti alaptőkéjéhez csatolni. (308/97.) 170. §. Ha az alapszabályokban a befizetést tárgyazó felhívásnak különös módozata megállapítva nem lett, a felhívás azon alakban történik, melyet az alapszabályok a társasági határozatok közzétételére rendelnek. Egyébiránt a részvényes igényei megszűntéknek általában csak az esetben nyilváníthatók, ha a befizetést tárgyazó felhívás az alapszabályokban kijelölt, esetleg a hivatalos hírlap utján háromszor és pedig