Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi eljárás 51, §. 281 keresk. törv. 22. §-ban emiitett hatóságok, a keresk. törv. 218., 219. eV 221. §§-ainak sulva alá eső cselekvényről vagy mulasztásról hivat?los tudomást nyernek: kötelesek azt további eljárás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni. Ezen jelentés folytán, vagy a mennyiben az ezen szakaszban megjelölt valamelyik cselekmény vagy mulasztás egyébként jut a biroság hivatalos tudomására: ez utóbbi köteles a netalán szükségessé váló bővebb bizonyitékok beszerzése s panaszlott meghallgatása után, a vétkesnek talált ellen a törvényben meghatározott büntetést kiszabni. Az ily végzés a törvényszéknél alkalmazott kir. ügyésznek és panaszlottnak kézbesitendő. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék ílyen határozatát a budapesti kir. törvényszéknél alkalmazott kir. ügyésznek kézbesitteti. Ilyen esetekben a felfolya-modási jogorvoslat, a jelen rendelet korlátai kőzött, a kir. ügyészt is megilleti. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása iránt a kir. ügyészség intézkedik. A kereskedelmi törvény áthágásainak megbüntetésére vonatkozó iratok, az illető czég bejegyzésére vonatkozó iratok között, külön iratjegyzékben megőrzendők. 1. A keresk. elj; 50. S-a szerint, ha a kéretik, bíróság a keresk. törv. 218., 219. és 221. Ss'-ai súlya alá eső eselekvényekről vagy mulasztásokról tudomást szere/ köteles a netán szükségessé váló bizonyítékok beszerzése és a panaszlottak meghallgatása után a vétkesnek talált ellen a törvényben meghatározott büntetést kiszabni. Miből következik, hogy az ilyen perenkivüli keresk. ügyben véghatározatot esak az a határozat képez, mely által a panaszlott büntetése kiszabatik, vagy ellene a vétkesség meg nem állapithatása miatt az eljárás beszüntettetik. Az ily ügyben hozott minden más végzés pedig az eljárás folyama alatt hozott végzésnek tekintendő; mely ellen a keresk. elj.-i rendelet 39. §-a értelmében külön felfolyamodásnak helve nincs. (612/89.) 51. §. A biróság idézésére meg nem jelenő tanú ellen az 1808:LIV. t.-cz. 206. §. szerint pézbüntetés állapítandó meg. A pénzbüntetés behajthatlansága esetében a büntetés az idézett törvény rendelkezései szerint elzárásra változtatandó. Ez utóbbi esetben a jogerőre emelkedett határozat, foganatosítás végett, a kir. ügyészhez teendő át.