Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 6~>. §. 33 A társasági szerződés érvényességéhez sem okirat szerkesztése, sem más alakszerűség nem szükséges. 1. A 61., (>.'!. és 124. S-ok tételes rendelkezései szerint áz e törvény értelmében létrejött közkereseti társaság saját czége alatt jogokat szerezhet, kötelezettségékét vállalhat, felp.-i és alp.-i minőségben perben állhat, és általában vagyonbeli jogok és kötelezettségek összességének önálló alanya, tehát nyilvánvalóan a jogi személyivel egy tekintet alá esik. (03/900,) 2. Közkereseti társaságot esak oly személyek alkothatnak, kik az ipartörvény szerint valamely iparágat, ideértve a kereskedést is, önállóan gyakorolhatnak. (Bp. T. 289/87.) A bej. közker. társ. összes tagjai kiskorúak lévén s az üzlet folytatásához s a gyámhatóság jóváhagyása ki nem kéretvén, az alp.-ként perbeidézelt közker. társ. jogilag nem'létezik, jogok szerzésére, kötelezettségek vállalására képesítő jogalanyisággal nem bm — A helytelenül eszközölt czégbejegyzésnek puszta ténye, az emiitett alapfeltétel hiányát semmiképen sem pótolja és a nem létezd közkereseti társaságot a hiányzó jogi alanyisággal fel nem ruházhatja. (1406/94.) 3. Nincs kizárva, h. közkereseti társaság egyik tagja egy másik köz" kereseti társaság lehessen. (Bp. T. 3763/84.) Közkereseti társ. tagja jogi személy, tehát részv.-társ. is lehet. Habár a K. T. több rendelkezéseinél a közker. társ. tagjának személyes ténykedéséről tesz említést, a mennyiben a közker. társ. egy tagja részv.-társ., ily ténykedéseket a részv.-társ. képviselői személyesen gyakorolnak. A kö/.ker. társaságnak a törvényben megállapított forgalmát nem befolyásolhatja a részv.-társaságnak különös szervezete és annak a részvényesek irányában fennálló jogviszonya. (110/98.) Közös czéghasználat közkereseti társasviszonyt állapit meg. (1808/94.) Alp. tagadása ellenében felp. tartozik bizonyítani a kereset alapjául szolgáló azt a körülményt, h. az alp. által is beismert társas viszonynyal nem alkalmi egyesülést, hanem közkereseti társaságot létesített. Közös ezég nélkül a peres felek által alakított társaság közker. társaságnak nem tekinthető. (427/97.) Az a ténykörülmény, h. a két alp. közt olyan szerződés jött létre, melynél fogva az üzlet közös számlára vitetik, nem állapítja meg a tulajdonosul be nem jegyezett II. r. alp. fizetése kötelezettségét a ezégnek harmadik személvekkel szemben fennálló tartozásai tekintetében. (889/94.) / 4. Alp.-ek bérlők lévén, a köztük ily körülmények mellett fennállott viszony nem kereskedelmi üzletek közös folytatását czélozván, köztük a közkép, társas viszonyt meg nem állapítja. (72/9*6.) 5. Közker. társ. czége az egyik fél tiltakozása folytán perenkivüli Hton be nem jegyezhető. (124/98.) «. A ezégbejegv/és nem képezi előfeltételét annak, h. valamely közker. társ. jogi léteit nyerjen és czége alatt perelhessen. (497/99.) 65. §. Minden közkereseti társaság felállítása társasági tagok által, az üzlet megkezdésekor azon törvényszéknél, melynek területén a társaság székhelye van, s ezenfelül minden törvényszéknél, melynek területén fiókteleppel hir, a kereskedelmi czégjegyzékhe hevezetés végett hejelentendő. 64. §. V. ö. : K. T. 10., 13., 88., 89., 258—261., 311., 556. §§. - L. 1877 : XX. t.-cz. 20. és 113. sz. kiskorú v. gondnokság alatt álló részérc kötött közkereseti társasági szerződéshez a gyámhatóság jóváhagyása kikérendő. — Közker. társaságok bebocsátásának szabályozása: 1899 : XXX. t.-cz. 1. S Ausztriával szemben, 1892:111. t.-cz. 19. czikk Németországgal szemben, 1892 : VI. t.-cz. Olaszországgal szemben, 1892 : VII. t.-cz. 8. cz. Svájczczal szemben, 1893 : XX. t.-cz. II. czikk Szerbiával szemben. 1897 : XIX. t.-cz. Bulgáriával szemben. — L. 1899 : XXX. t.-cz. 1. (illetve 1878: XX. t.-cz. XX. czikki, továbbá 1878 : XXII. t.-cz. és 1899 : XXXIX. t.-cz. az Ausztriával való viszonosságról.