Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

374 Kereskedelmi eljárás 22—23. §§. indokolt kérelmére írásbeli eljárást rendelhet. írásbeli eljárásnak van helye akkor is, ha az eljárás ezen módját mindkét fél egyetértőleg kívánja. Ezen esetekben az eljárás, a mennyiben a felek perirataiknak beadására nézve egyezségileg másként meg nem állapodtak : a törvénykezési rendtartás ide vonatkozó rendelkezései követendők. Az Írásbeli eljárás elrendelése iránti kérelem azonban csak az első tárgyalási napon, s a mennyiben a 12. §. szerint a birói illetőség ellen is kifogás tétetett, e kifogással egyidejűleg terjeszthető elő. A kérelem iránt köteles az ellenfél még azon tárgyalási napon nyilatkozni s ha nem nyilatkozik : ugy tekintetik, mintha a pernek Írásbeli tárgyalásába beleegyezett volna. Az ezen tárgyban felvett jegyzőkönyv, a keresetlevél első s ügyvédi megbízások eredeti példányaival a pertárnok által haladéktalanul a törvényszék elé terjesztendő. Az írásbeli eljárást megengedő vagy megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye. 22. §. A jegyzőkönyvek alakjára és felszerelésére, továbbá az írásbeli eljárásban a periratok kezelesére és kézbesítésére, valamint az iratoknak bemutatására nézve az 1868: LIV- t.-cz. 141 — 143., 146. és 147. §§-ai irányadók. 23. §. Ha valamely ténykörülmény bizonyítására a perbíróságnál vezetett czégjegyzékre történik hivatkozás: elegendő a czégjegyzék illető lapjára hivatkozni, s a czégbejegyzés valóságáról a törvényszék hivatalból tartozik meggyőződni. A perbíróság okmánytárában őrzött czégjegyzési ügyiratok azonban egész terjedelemben, vagy a bizonyítandó ténykörülményre vonatkozó kivonatban, egyszerű másolatban csatolandók. A tanuk és szemle általi bizonyítási eljárás befejezése után a feleknek e bizonyítékok fölötti észrevételeik előterjesztése végett hivatalból tárgyalási határnap tűzendő ki. Az észrevételekre mindenik fé-[