Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

26 Kereskedelmi törvény 54., 55. §§. 1. A 40. és 53. s. sz. a keresk. meghatalmazott ügyleti tényeiből ;i jogok és kötelezettségek a meghatalmazóra hárulnak, de a meghatalmazó meghatalmazottjának a meghatalmazás tárgyára nézve ennek saját nevében kötött ügyléteit is saját javára érvényesítheti, s igy a meghatalmazott részére adott okiratok a kiállító beleegyezése nélkül is' esetleg utólagosan joghatálylyal kitölthetők akként, h. azokba a kiállítóval szerződő tél gyanánt a méghatalmazó Íratott be. (G. 454/99.) 2. A segéd által főnöke részére kötött keresk. ügyletek után ;i másik féltől nvert provízió nem esik az 53. §.-ban felemliteft keresk. ügyletek tekintete alá. (800/98.) 54. §. A főnöknek azon joga, melynél fogva az előbbi czikk eseteiben az ügyletet'saját részére kötöttnek tekintheti és kártérítést követeibet, azon időponttól számítandó három hó alatt szűnik meg, midőn a főnök az ügylet megkötéséről tudomást nyert. HATODIK CZIM. Segédszemélyzet. 55. §. A segédszemélyzet (segédek és tanonczok) szolgálati viszonyai, valamint igényei a fizetéshez és ellátáshoz szabad egyezkedés tárgyát képezik. Ily egyezkedés hiányában a jelen törvényben foglalt eltérésekkel az ipartörvény (1872 : VIII. t. cz.) harmadik, ötödik és hatodik fejezetének intézkedései szolgálnak irányadóul. 1. Az ipartörvény 88—110. §§. a kereskedő és segédei közötti jogviszonyt is szabályozzák s e §§-Okban, amennyiben azokban a kereskedősegédekre nézve külön v. eltérő intézkedés nem tétetik, az iparos és segéd elnevezésekben a kereskedő és kereskedői segéd is benn foglaltatik. (595/86.) 2. Kereskedősegédnek csak a kereskedő által üzletében állandóan alkalmazott s oly személyek tekinthetők, kik összes tevékenységüket egy és ugyanazon főnöknek szentelik, mig ellenben oly személyek, kik valamely üzletben csak időnkint bizonyos teendők véghezvitelére mint kisegítők, habár rendes díjfizetés mellett is felfogadtatnak, de a mellett szabadon más foglalkozást is űzhetnek, az 55. §. alá eső kereskedősegédek sorába nem tartoznak (873/89.) A K. T. értelmében keresk. segéd alatt mindenki értetik, ki a keresk. üzlet viteléhez szükséges cselekmények teljesítése czéljából a főnökhöz általában szolgálati viszonyban áll s a 00. g-ban megjelölték közé nem tartozik. E fogalmon a czimek mit sem változtatnak. (Lfi. 20450/77. 3. Nem tekintendő kereskedősegédnek: a biztosító-társaságnak főv. vezérügynökségeinek székhelyén kívül működő ügynöke (Smsz. 19(i74/78.) ; a ki valamely biztosító-intézetnél jogtanácsosi állást foglal el (801/86.), a rendes fizetés nélkül egyedül az egyes ügyletek után díj (provisiój mellett működő ügynök. iS msz. 132G//8.) De a havi fizetés mellett alkalmazott üzletvezető, bár az általa kötendő egyes ügyletek után ezenfelül külön dij (provisioi van részére kikötve, a kereskedői segéd személyek közé sorolandó. (Smsz. 27415/77.). Ugy felp. mint alp. bej. czég lévén s felp. alp czég által ajánlott meghatározott díj és provisio mellett mint bej önálló 55. §. V. ö. K. T. 56—59. §. L. az 1872 : VIII. t.-czikket pótló 1884 • XVII. t.-cz. 59—110.. 157.. 159.. 170. (e kötetben.) — L. keresk. elj. (i. §. ,S. p.