Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 369. §. 165 közre. E szerint a követelés, a melyet a bizományos megbízója ellen, az ennek egyező akaratával pusztán tőzsdei árkülönbözetre irányuló, éppen ugy bíróilag nem érvényesíthető szerencsejátékból eredő követelést képez, mintha azt nem a bizományos, hanem közvetlenül a megbízó lel érvényesítette volna. A bizomány alakja meg nem változtathatja a követelési igény alaptermészetét. (825/97.) A bizományos ellen a megbízó részéről szerencsejátékra alapított kifogás bíróilag érvényesíthető, ha a bizományos és megbízója közt az a megállapodás jött létre, h. a bizományos által a megbízó megbízása alapján foganatosítandó ügyletnél a megvett, illetve eladott áru valóságban át ne vétessék, a felek szándéka tehát csupán a tőzsdei árkülönbözet szerinti szerencsejátékra irányult, mert a bizomány alakja a követelési igény alaptermészetét meg nem változtatja. (752 98.) Á midőn a fenforgő körülményektől megállapítottnak vehető az, h. a feleknek szándéka az ügylet megkötésénél nem irányulhat másra, mint a vétel tárgyává tett papírok tőzsdei árkülönbözetének megfizetésére, ottafelp. nem vitathatja sikerrel azt, h. az ügyletnek Írásba foglalt tartalma nemcsak, h. ki nem zárta, hanem egyenesen lehetővé tette bármelyik félnél, h. a másiktól a tényleges teljesítést követelhesse. ((>12.!)8.i 5. Oly levél, mely szerint a felp. mára megbízás teljesítéséről adott tudósítás alkalmával alp.-t a megkötött szállítási ügyletnél őt terhelő kötelezettségére nézve áremelkedés esetére kizárólag a fedezetnek szolgáltatására hívja fel és a lebonyolításnál felmerülő árkülönbözet megtérítésére figyelmezteti, annak tanújelét szolgáltatja, h. a felp. nem tartotta szem előtt az ügyletek megkötésénél az alp.-nek valóságos szállítási szándékát (825/97.) A gabonakereskedő részéről a bizományoshoz minden közelebbi vonatkoztatás nélkül pusztán 2000 m. buza megvételére irányuló megbízás nem viseli magán az oly megbízásnak szokásszerü jellegét, a mely rendszerint a megbízó személyénél, foglalkozásánál és ezekre tekintettel a megbízás tárgyánál fogva már tőzsdejátékra mutat. (870/98.) 369. §. A bizományos az ügyletet a rendes kereskedő gondosságával, a megbízó érdekeinek megfelelöleg s a megbizás értelmében köteles ellátni; tartozik továbbá a megbizót a szükséghez képest tudósítani, s öt különösen a megbizás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni; kötelességében áll végre a megbízónak az ügyletről számolni, s irányában azt, mit az ügylet alapján követelhet, teljesíteni. Ha a bizományos nem a megbizás értelmében jár el, a megbízó az ügyletet saját részére kötöttnek elismerni nem tartozik s minden esetben kártérítést követelhet. 1. Felp. alp.-t a miatt, mert az osztalékra vonatkozó várakozásában csalódott, felelősségre csak abban az esetben vonhatná, ha vagy azt bizonyítaná, h. alp. az általa kilátásba helyezett eredmény be nem következhetéséről a nyilatkozat tételekor tudomással birt, vagy ha felp. az osztaléknak általa jelzett összegét a vételi megbizás adásakör annak feltételeként határozottan kikötötte volna. (855/95.) 'i. A mennyiben a bizományos az elszámolásának a megbízó általi jóváhagyását kieszközölni elmulasztja, a bizományi viszonyból kifolyólag őtt megilletőnek vélt s a per utján érvényesített követelése ellenében a megbízó ugy a bevétel, mint a kiadás tekintetéből a számozkodás tárgyát nem képezett ügyletekre nézve a per folyama alatt is minden kifogását érvényesítheti. A 369. §. tehát oly értelem, h. a bizományos a megbízója ellenében őt illethető követelést per utján csak akkor érvényesit369. g. V. ö. : K. T. 271., 370., 373., 37.")., 37(1., 378. §§.