Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 363—367. §§. 163 363. §. Ha a vevő a neki átadott mustrát vagy próbát fel nem mutathatja, az áru mustra-, illetőleg próbaszerűnek vélelmezte tik. 1. Mustraszerü vételnél az áruminőség hiánya miatt kifogás létetvén, a kapott mustrát felmutatni és a mustra ugyanazonosságát bizonyítani a vevő köteles és csak annak megtörténte uíán áll be az eladónak bizonyitási kötelezettsége az áru szerződésszerű minőségének bizonyítására nézve. (431/87.) 3. Még mustra szerinti vétel esetén is a,vevő a felek nyilvánvaló szándéka szerint a szerződés tárgyát képező, kereskedelmi áru jelleggel biró dolog helyett, a kereskedelmi forgalom rendszerinti tárgyát nem képező, nem forgalomképes más dolgot teljesitésül elfogadni néni tartozik. (Bp. T. II. G. 3/98.) 364. §. Ha a felek abban állapodtak meg, hogy az eladó a szerződéstől tetszése szerint visszaléphessen, a vétel felbontó feltétel alatt kötöttnek tekintetik. A visszalépési jognak, más megállapodás hiányában, a szerződés megkötésétől számítandó három nap alatt kell gyakoroltatni. 365. §. A visszalépési jog gyakorlásával a vétel joghatályát veszti. Ily esetben a vevő a vétel tárgyát, az eladó pedig a vételárt köteles visszaadni. Ha a vétel tárgya általában nem, vagy rosszabb állapotban adatnék vissza, a vevő az ebből eredő kárt megtéríteni tartozik. 366. §. Az eladó a visszalépés fentartásából eredő jogokat nem gyakorolhatja az ellen, ki a tárgyat a vevőtől jóhiszemüleg szerezhet; ily esetben egyedül a vevőtől követelhet kártérítést. 367. §. A visszalépési jog a vevő javára is kiköthető ; ez azonban e joggal a 364. §-ban érintett határidő alatt csak azon feltétel mellett élhet, ha a vétel tárgyát oly állapotban adhatja vissza, minőben azt átvette. 1. Vísszaéladási jog és] visszavásárlási kötelezettség cselén az eladott árunak a kikötöttnél későbbi időpontban való feltétlen visszavétele esetén eladó nem követelheti a meghatározott visszavételi ár leszállítását. (440/98.) 2. Az a kikötés, melv szerint a vevő a kötést bármikor felbonthatják, ha az áru megelégedésüket meg nem nyerné, feltétlenül kötelezi a vevőket az áru legalább egy részének megvizsgálására, minélfogva a vétel mindaddig fennáll, mig a vevők az árut meg nem vizsgálják és ez alapon a kötést fel nem bontják ; az áru megvizsgálásának elmulasztásából pedig csak a feltételezett felbontási jogtól elállás következtethető : az ügylet tehát nem megtekintésre vagy próbára szőlő, hanem közönséges vétel. (Kassai T. 19/95.)