Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 347. §. 147 s azt rendelkezésére bocsátja. A 347. §-ban meghatározott rendelkezésre bocsátás tehát a vevőnek a kifogásolás és értesítéssel kapcsolatos oly ténye, mely csakis az emiitett két tényezővel egyetemben állapítja meg a vevőnek a 348. S-ban foglalt jogát. A rendelkezésre bocsátásnak, vagyis a vevő ama kijelentésének tehát, h. az árut megtartani nem akarja," e szerint ugyancsak a 346. §-ban meghatározott időben kell történnie. (855/98.) 7. Azon idő, mely alatt a rendelkezésre bocsátás joghatálylyal eszközölhető, nem attól az időponttól számítandó, mikor vevő a küldeményt a fuvarozótól tényleg átveszi, hanem azon időponttól, midőn a küldeménynek megérkeztéről vevő értesítve lett s igy azon helyzetbe jutott, h. az áruval rendelkezhessék. (1754/91.) A vasúton érkezett s" a tényleges átvétel előtt már megvizsgált áru minőségi hiányaira alapított kifogásolás és rendelkezésre bocsátás elkésett, ha a vevő az árut nem az előzetes megvizsgálás után, hanem csak az átvétel után, habár haladéktalanul, bocsátotta is az eladó rendelkezésére, ha csak a vevő^nem bizonyítja, hogy őt az átvételben késedelem nem terheli. (469/98.) Ma a megvett áru minősége csak próba utján állapitható meg, az áru a vevő által jogi értelemben átvettnek csak akkor tekinthető, ha vagy a vevő ez irányban határozott nyilatkozatot tesz, vagy az általa kézhez Vett áru megprőbálása tekintetében késedelembe esik. (503/89.) 8. Ha a vevő az árut azért nem vette át, mert a vételügylet létrejöttét tagadta, akkor az árverésen eladott és az árverési jegyzékkönyvben minőségileg meg nem határozott árut a vevő az évek folytán lefolytatott perben minőségileg sikeresen csak ugy kifogásolhatja azon az alapon, h. az elárverezett áru nem felelt meg a" szerződéses kikötésnek, ha ezt a kifogását egyúttal bizonyítja. (793/98.) 9. Az eladó az árunak Berlinbe szállítás végetti vasútra szállítását magára vállalván és a vasúti feladást eszközölvén is : ebből következőleg a vevőnek jogában állott az árut Berlinbe érkezése után megvizsgálni és rendelkezésre bocsátani. (3130/94.) 10. Azon körülmény, h. az eladó a kialkudott árnál magasabbat számit fel, nem szolgálhat alapul az áru rendelkezésére bocsátására, hanem csakis a jogtalanul felszámított többlet fizetésének megtagadására. (104/87.) Az a körülmény, h. az egyidejűleg megrendelt eognae és szilvoriumból az eladó a megrendeltnél nagyobb mennyiséget küldött és azok vételárát a kikötöttnél magasabb összegben számította, a bor rendelkezésre bocsátására indokul nem szolgálhat. Nem bir befolyással alp. kötelezettségére a bort illetőleg az a körülmény sem, h. az a többi áruval együtt, vagy külön szállítólevél mellett küldetett-e'? A kikötöttnél magasabb vételár felszámítása csakis a többletfizetésnek megtagadására szolgálhatott indokul. (485/92.) 11. A vevőnek jogában áll utóbb is a megfelelő minőségű árut megtartani és ez által még nem tekinthető lemondottnak a rendelkezésre bocsátás folytán nyert jogairól. (097/98./ 12. A vevőnek oly cselekménye, melylyel az áruról mint sajátjáról intézkedik, a rendelkezésre bocsátást hatálytalanná teszi. (517/95.) A vevő az áruk egy részét eladván, ezen ténye által az áruk rendelkezésre bocsátásától való elállása elismertnek tekintendő. (872/93.) A rendelkezésre bocsátott árukat utóbb a vevő kiváltván és birtokba vévén, ez által elesett attól a jogától, hogy a vételtől elállhasson. (824/97.) Az által, h. alp. a még megérkezése előtt az áru mennyisége tekintetéből rendelkezésre bocsátott küldeményt annak megérkezése után a fuvarozó vasúttól tényleg mégis átvette, az említett első rendelkezésre bocsátás elejtettnek tekintendő (1692/90.) A rendelkezésre bocsátás joghatálya az által, íi. fp.-ek a hiányos minőségűnek állított gőzgépet folyvást mint sajátjukat használják, elenyészett, tekintet nélkül arra, n. alp. a rendelkezésre bocsátási elfogadta-e vagy nem .' (304 92.) A formaszerü rendelkezésre bocsátás után, habár csak kísérletezés szempontjából tett használatba vétele a vétel tárgyának, hatálytalanítja a rendelkezésre bocsátást, mert a rendelkezésre bocsátás tényével az eladó tulajdonába visszament áru felett rendelkezni a vevő nem jogosult. (73/96.) Az eladónak az a lénye. h. az árut a vevő ama kijelentése folytán, h, azt át nem veszi, időközben rendeltetési helyéről máshová szállíttatta és erről a vevőt nem értesítette, magában véve nem jelenti azt, h. az eladó az áruval mint sajátjával rendelkezett. (301/99.) 13. A rendelkezésié bocsátás joghatályán nem változtat az, h. vevő