Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

138 Kereskedelmi törvény 338— 340. §§. összeszámolás eredményeként megállapított összegről fedezetül adott váltó képezi a követelés alapját. Az a körülmény sem fosztja meg alp.-t ezen kifogás érvényesithetése jogától, h. a tőzsdebirőságnál megindított kereset következtében létrejött egyezségben a tartozást elismerte. (49(i Ha a tőzsdebirósági Ítélettel jogerősen marasztalt alp. a marasztalási összegre váltót ad, ugy a váltó ellenében nem érvényesítheti azt a kifogást, h. a tartozása tőzsdei árkülönbözeten alapszik. A felp. a tőzsdebirósag Ítélete folytán jogot nyeri arra, h. az abban javára megítélt összeget az alp.-tői behajthassa, ez a joga tehát nem vonható kétségbe azon okból, h. megítélt követelésének alp. által ki nem fizetett részét nem az ítélet, hanem váltó alapján érvényesiti s nem bir alappal alp.-nek azon érvelése, h. a tőzsdebiróság Ítéletének jogi hatályát a váltó aláírásával megszűntnek kívánták volna tekinteni. (834/99.) A pusztán tőzsdei árkülönbözetre irányuló szerencsejáték természetével bíró ügyletekből eredő követelés nem érvényesíthető az ellen sem, ki a főadósért jótállást vállalt s nem változtat ezen az, h. a főadós a követelés fennállása iránt beismerő nyilatkozatot tett, vagy h. a felp.-nck követelése a főadós irányában a tőzsdebiróság által megítéltetett, miután a követelésnek birői uton nem érvényesíthető természetéből az egyetemlegesen kötelezett adósok bármelyike adóstársaitól függetlenül emelhet kifogást. Az ilyen kötelem törvény által tiltottnak, vagy magában érvénytelennek nem tartható, de birői uton nem érvényesíthető s a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének helye nincs. (Í19/99.) 4. Értékpapírok iránt tényleges megvételre és eladásra, illetve ezeknek közvetítésére létesült ügylet jogi természete nem zárja hí azt, h. a megbízó a megbízottnál előlegül készpénzt letegyen és a megbízottól, ha ez az elvállalt megbízásnak eleget nem tett, az ennek következtében elvont netáni nyereséget kár czimén esetleg követelhesse. (G. 176/99.) 5. Oly üzleti viszonyból, h. alp. eladó a felp. vevőnek sört fog szállítani, a nélkül, h. meg volna határozva a sör mennyisége v. az időtartam, a sör nem szállítása okából kárkövetelés nem érvényesíthető, mert ez a szerződés bármikor felbontható. (631/97.1 338. §. A vételárnak készpénzben kell megállapittatni. Ha a pénz mellett egvéb teljesítések köttetnek ki, s ezek értéke a készpénzt meghaladja vagy azzal egyenlő, az ügylet vételnek nem tekintetik. 1. Azon megállapodás, h. vevő az eladót a vételár megfizetésén felül az értékesítésből esetleg mutatkozó nyereségben is részesíteni fogja, az adásvevési szerződés természetét meg nem változtatja. (754/88.) 339. §. Ha vételárként a piaczi vagy tőzsdei ár köttetett ki, egyéb megállapodás hiányában a teljesítés helyén és idejekor jegyzett középár értendő. Árjegyzés nem létében a teljesítés helyéhez legközelebb esö piaezon jegyzett középár szolgál irányadóul. E mellett nincs kizárva, hogy az érdekelt fél, az illető piaezon a teljesítés idejekor megkötött vételi szerződésekkel, a jegyzett ártól eltérő középárt igazolhasson ; mi felett minden egyes esetben a bíróság belátása szerint határoz. 340. §. Oly esetben, midőn a vételárnak az 338. §. V. ö. : K. T. .".15.. 352, SS- — L.: O. I>. T. K. 105b. 339. §. V. ö. : K. T. 347., :i.')6 , 322., 323. 323 . 327—334. — L. : O. P. T. K. 1056—1059.