Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény c298., 299. §§. betett összeg tulajdonjoga megszerzése jogszerűségének és igy a betevő és harmadik személyek között létező jogviszonynak vizsgálatától és ennek folytán az ő saját egyéni meggyőződésére alapitható eredményétől. (251/93.) 2. A betevő nem igényelheti kártérítés czimén a betétet kezelő pénzintézettől azt a kamatveszteséget, melyet az által szenvedett, hogy a felmondott, de birői végrehajtás utján lefoglalt betétet az intézet birói letétbe nem helyezte, hanem magánál kamatozatlanul kezelte, mert az intézet csak a betéti könvvecske felmutatása ellenében köteles a betéti összeget kifizetni avagy birói letétbe helyezni. (897/98.) 298. §. A váltótörvénynek a fizetés végetti bemutatásra, a fizetésre, az óvásra, az előzők értesítésére, a fizetési visszkeresetre, az elévülésre s a megsemmisítésére vonatkozó határozatai a kereskedelmi utalványokra is alkalmazást nyernek. 1. Rendeletre kiállított kötelező jegyek telepíthetők és lát után bizonyos időre is kiállithatók; minthogy azonban az ily lát után bizonyos időre szóló papíroknál a lejárati időnek meghatározása a papir tulajdonosára nem bízható, a visszkereseti jog megállapítására nem elégséges a kötelező jegynek a telepesnél történt fizetés végetti bemutatása, hanem szükséges, h. a fizetési határidő meghatározhatása végett a kibocsátónak bemutattassék, esetleg ennek megtörténte óvással igazoltassák. (650/86.) 2. A névre vagy megjelölésre kiállított takarékpénztári betéti könyvek a bemutatóra szóló értékpapírok fogalma alá nem esvén : azokra nézve elvesztésük esetében az 1868 : LIV. t.-cz. 41., 529—533. §§-aiban szabályozott megsemmisítési eljárás szabályai nyernek alkalmazást. (Smsz. 1/80.) 299. §. Azon áruk vagy egyéb ingóságok, melyeket a kereskedő üzleti körében elárusitott és átadott, az esetben is a jóhiszemű vevő tulajdonába mennek át, ha az eladó tulajdonos nem volt. A korábban szerzett tulajdon megszűnik; megszűnik továbbá a korábban szerzett zálog- és más dologi jog is, ha a vevő az elárusitás alkalmával arról tudomással nem birt. Ha a kereskedő üzleti körében árukat vagy egyéb ingóságokat elzálogosított és átadott, e tárgyakra a korábban szerzett tulajdon-, zálog-, vagy más dologi jogot a jóhiszemű zálogbirtokos, vagy ennek utódai hátrányára érvényesíteni nem lehet. A bizományost, szállítmányozót és fuvarozót illető törvényi zálogjog hatályára nézve a szerződési zálogjoggal egyenlő. 298. §. V. ö. : K. T. 446. §. — L. : V. T. 31., 37—47., 77—80., 84—90., 98—103. §§. — Az 1881 : XXXIII. t.-cz. 1. §. sz. a bemutatóra szóló, v. határozott névre kiállított, de üres hátirattal forgatható értékpapírok birói megsemmisítésére azon t.-cz. szabályai alkalmazandók: de a váltók, keresk. utalványok és közraktári jegyek birói msemmisitésére vonatkozó, a V. T.-ben foglalt intézkedések azon t.-cz. által nem érintetnek (L. e kötetberi). — L. 1880: LI. t.-cz. 7. e papírok óvatolásának dijáról. 299. §. V. ö.: K. T. 300.. 379.. 388., 411., 438., 499.' §§.