Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 271 — 273. §§. 111 újítást nem képez s igy a kezesi kötelezettség ujitás folvtán sem sziint meg. (1079/92.) A főadósnak adott fizetési halasztás esetében, a követelés az engedett halasztási idő lejárta előtt a készfizető kezes ellen sem érvényesíthető. (G. .323/97.) 5. Életbiztosítási kötvény zálogbaadása esetén a hitele/ő nem követelheti a kezesektől a kötvény' érvénvének fentartására általa fizetett biztosítási dijakat, ha a kezesek csupán a kölesöntőkéért kezeskedtek. (7219 95.) 6. Készfizető kezesnek nincs beleszólása abba. h. az adós által teljesített fizetés, az adós és a hitelező közt létrejött megállapodás szerint, nem a kezesség tárgyát képező adósság, hanem' más adóssá" törlesztésére l'ordittassék. (I. G. 116/96.) 7. A hitelező köyetelése az egyetemlegesen kötelezett adóstársak valamennyié ellenében megszűnik akkór is, ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike teljesiti, s így egyik egyetemlegesen kötelezett adóstárs részéről teljesített fizetés fejében a hitelező megszűnt követelését erre a fizető adósra oly joghatálylyal, h. a követelés a többi adóstársak irányában az eredeti kötelem alapján fennállónak tekintessék, engedmény útján át nem ruházhatja. Ez a jogi helyzet akkor sem változik, ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett adóstárs örököseinek valamelyike teljesiti. (I- G. 495/98.) 8. Ha az egyenes adós a lejárt követelést a hitelezőnek meg nem fizeti, a kezesnek jogában van vagy az egyenes adóstól, esetleg per utján is, biztosítást szerezni, vagy a hitelezőtől követelni, h. a mennyiben őt a kezesség alól fel nem mentené, a követelés megfizetését jogának átengedése mellett tőle elfogadja. De különben a hitelező a kezesnek csak annyiban felelős, amennyiben az adósság behajtása körül késedelmesség által a kezesnek megtérítési visszkeresetében kárt okozott. (3436/93.) 9. Ha az ügylet, melyből a főkötelezettség származik, a főadós részéről keresk. ügylet: a kezes keresk. bíróság előtt akkor is idézhető perbe, ha maga a kezesség nem keresk. ügylet. (Bp. T. 1564/82.) 271. §. Ki valamely ügylet folytán, mely reá nézve kereskedelmi ügyletnek tekintendő, egy másik irányában gondosságra van kötelezve, a rendes kereskedő gondossággal köteles eljárni. 272. §. Ki kártérítést igényelhet, a valóságos kár és az elmaradt nyereség megtérítését követelheti. 1. Visszteher mellett átruházott követelés valódiságáért és behajthatóságáért az engedményező felelős, de csak amaz összeg erejéig, melyet neki magának az engedményes fizetett. (4143/84.) 2. A kártérítés mennyiségét illetőleg a birő törvény által nincs a szakértői becslési feltétlen elfogadására kötelezve, il.fi. 9813/80.) Az elvont haszonnak megállapítását lehet a szakértőknek conjunkturák által befolyásolt vélelmére is és nem csak ténjekre alapítani. (1652/95.) Becslő esküvel nem a károsodás ténye, hanem az igazolt károsodás összegének mennyisége bizonyítható. (990/83.) A kártérítési kötelezettség mérvének megállapításánál a kötelezett fél jó- vagy rosszhiszeműségének jogi jelentősége nincs. (Győri T. II. G. 127 9S.)' 3. Utazási költség czimén igényelt kártérítés, Ka a követelt költségösszeg részletezetten elő nem adatik s be nem bizonyittatik, h. az mily czimii egyes kiadási tételekből keletkezett, meg nem Ítélhető. (621/82). Az elmaradt nyereség után is elmaradt nyereséget, nevezetesen kamatot követelni nem lehet. (Lfi. 3134/77.) 4. Kártérítés czimén megítélt összeg tekintetében is a fizetésre kötelezett alp. késedelme a keresel beadása napjával veszi kezdetét. (1134 !1H.) 273. §. A kötbér összege semmi korlátozásnak 271. §. V. ö. : K. T. 342., 343., 347., 369., 385., 373., 100,, 401.. 538. §§. •272. g. V. ö. : K. T. 348., 351—353., 369.. 373., 385., 399., 425., 426., 429., 437. SS".