Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

66 Kötelmi jog. akarata szerint a főnök nevében kötöttnek tekintendő, különbséget nem tesz A czégvezető vagy meghatalmazott és harmadik személyek közt, a megkötött ügyletből sem jogok, sem kötelezettségek nem keletkeznek. Bpesti tábla : Ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy az A) a. számla szélén az a (nyomtatott) általános figyelmeztetés olvasható, hogy az eladó csak oly fizetéseket ismer el, melyek közvetlenül neki vagy meghatalmazásával ellátott személyek kezéhez teljesíttetnek, mert ily általános figyelmeztetésnek joghatálya nincs, a kereskedelmi meghatalmazott törvényes jogkörének korlátozása harmadik személyek irányában csak azon esetben levén hatályos, ha az illető vevő erről különösen értesíttetik. Curia: Hhagyja. (91. ápr. 4. 1199/90.) 1875 : XXXVII. t.-cz. 50. §.: A czégvezető és kereskedelmi meghatalmazott főnöke beleegyezése nélkül a czégvezetést illetőleg a meghatalmazást másra át nem ruházhatja. 1875 : XXXVII. t.-cz. 51. §. : A czégvezelés és a kereskedelmi meghatalmazás a fennálló szolgálati viszonyból eredő jogok sérelme nélkül bármikor visszavonható. A főnök halála a czégvezetés megszűntét nem vonja maga után. A kereskedelmi meghatalmazás a főnök halálával csak akkor szűnik meg, ha világosan ennek életére adatott. 1875 : XXXVII. t.-cz. 52. §. : Ki mint czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott valamely kereskedelmi ügyletet köt a nélkül, hogy czégvezetői jogosítványnyal vagy kereskedelmi meghatalmazással birna, szintúgy a kereskedelmi meghatalmazott, ki az ügylet megkötésénél meghatalmazása határain tul megy, a vele szerződő harmadik személynek a kereskedelmi jog szerint felelős; ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést, vagy a szerződés betöltését követelni. E felelősségnek azonban nincs helye, ha a harmadik daczára annak, hogy a czégvezetés vagy meghatalmazás hiányáról, vagy az utóbbinak átlépéséről tudomással birt az ügyletbe bocsátkozott. Az eladó fél a keresk. megbízottól csak annak igazolását kívánhatja, hogy az ügyles megkötésére jogosítva van, de azt, hogv a meghatalmazott a venni szándékozótól nyert utasítás minden pontját közölje, a dolog természeténél fogva követelni nem lehet, amennyiben tehát a meghatalmazott hibát vagy mulasztást követett is el, ennek következményei az eladót nem érinthetik. (Lfi. 417/77. Dt. r. f. XIX. 12.) A czégvezetői jogosultság hiánya miatt a czégvezetői minőséget jogtalanul használó ellen intézett per megindítása egyáltalában nem feltételezhető attól, ha vájjon maga a czég ama ügyletet utólag elfogadja-e vagy nem. A K. T. 56. §-a alapján perbe vont czégvezetőnek (falsus procurator) áll. kötelességében bizonyítani, hogy mint czégvezető a per tárgyát képező ügyletnek megkötésére jogosítva volt. (Lfi. 244/77. Dt. r. f. XV11I.68.) A K. T. 52. §-a szerint, ki mint kereskedelmi meghatalmazott valamely keresk. ügyletet köt a nélkül, hogy keresk. meghatalmazással birna, a vele szerződő harmadik személynek a keresk. jog szerint felelős • ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést vagy a szerződés betöltését követelni; a törvény ez utóbbi, a szerződés betöltésére vonatkozó intézkedésének, csak az lehet helyes értelme, hogy a meghatalmazással nem biró meghatalmazottal szerződő fél ezt tekintheti vele szerződött félnek, vagyis, hogy a meghatalmazással nem biró meghatalmazott az állító-