Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

52 Kötelmi jog a) ha az egyik házasfél egyáltalán nem akart házas­ságot kötni és nem tudta, hogy kijelentésével házasságot köt: b) ha az egyik házasfél mással kötött házasságot, mint a kivel akart és nem tudta, hogy a személy más; c) ha az egyik házasfél már a házasság kötésekor ál­landóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette; d) ha az egyik házasfél a 79. §-ban, vagy 80. §. d) pontjában említett büntetésre volt Ítélve és a másik házas­fél ezt nem tudta és utóbbi esetben egyszersmind alaposan feltehető, hogy ezt tudva a házasságot meg nem kötötte volna; e) ha a nő a házasság megkötésekor mástól házassá­gon kivül teherbe volt ejtve és ezt a férj a házasság meg­kötésekor nem tudta; f) ha a holttányilvánított házastárs az uj házasság megkötése után jelentkezik és az uj házastársak a házasság megkötésekor nem tudták, hogy a holttányilvánított élet­ben van. 1894 : XXXI. t-cz. 55. §.: Megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik és a meg­tévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, mely egy harmadiktól ered. Nem támadható meg a házasság, ha alaposan föl­tehetni, hogy a megtévesztett házasfél a házasságot a meg­tévesztés nélkül is megkötötte volna. V. ö. a fent I. k. 432—434. lapokon közölt jogeseteket. A megtáma­dásra vonatkozó jogszabályok tekintetében lásd a következő fejezetet, és fent I. k. 43Í. sk. 11. Az állandóan követett törvényes joggyakorlat szerint az, kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerző­désnek, avagy erre indító okul szolgáltatott akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik s a nemteljesítés okából kártérítése, illetve elvont haszon megtérítésére sem kötelezhető . . (C. I. G. 14í. 97. M. 14940.) Budapesti tábla: Bebizonyítódnak kellett tekinteni alperesnek azon védekezését, hogy akkor, midőn a B. alatti szerződés a felek között kötte­tett, a vágatás alá adott erdőrésznek megnevezése tekintetében tévedés forgott fenn s éppen ezért a szerződés tárgyában történt tévedés miatt, az maga is érvénytelen lévén, alperesnek azon ténvét, hogy felperest meg­akadályozta a »Valóva« nevü erdőrésznek vágatásában, kártérítés alapjául szolgáló cselekménynek nem lehet tekinteni, ezen irányban támasztott ke­resetével tehát felperes helyesen lett elutasítva. Viszont* azonban a tévedés­nek magánjogi következménye csupán az lévén, hogy a szerződés a felek között érvénytelenné válik, de különben is arra nézve semmi jogos alapot nem hozván fel alperes, hogy a felvett 90 frt foglalót visszatartsa, az első bírósági Ítéletnek megváltoztatásával ezt járulékaival egvütt felperesnek meg kellett Ítélni (85. febr. 4. 45925.) - Curia: Hhagvia. (85. okt. 22. 4865. P. T. XII. 22. M. 647.) "J Budapesti tábla: Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó adásvételi szer­ződés tárgybeli tévedésen alapul. Minthogy pedig tárgybeli tévedésből sem jog, sem kötelezettség nem keletkezik : a kérdéses adásvételi szerződés érvénytelenítését kimondani és alperest a felvett foglalónak visszaadására

Next

/
Oldalképek
Tartalom