Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

492 Vállalkozási szerződés. nemcsak a munkaadónak, hanem a munkásoknak, s illetve segédeiknek is szabad elhatározását és szerződési szabadságát korlátozzák, kötelezőknek nem tekinthetők, a mint az kitetszik az ipartörvény 151. g-ából. (C. 89. okt. 4. 3297.) Egy szinmíí lefordításának elvállalása, mii előállítására vonatkozó vállalkozói szerződést képez, a miért is a fordító kikötés nélkül is követelhet munkadijat, ha a körülményekből az ingyenes vállalkozás esete meg nem állapítható, s erre is áll azon szabály, hogy az eselre, ha a munka az annak használhatóságát és értékét csökkentő hiányokban szenved s azok kijavítása nem lehetséges, s a megrendelő a szerződéstől elállani kiván, a munkát azonnal visszautasítani köteles. (Bpesti tábla 1905. nov. 2. I. G. 257/1905.) Az iparos által végeztetett munka mindig bérért teljesítettnek vélelmeztetik, a munka ingyenességét a munkaadó tartozik bizonyítani. (C. 98. nov, 25. I. G 345. M. ÍG202 ) A családfő vagyonának jövedelmét családjával együtt élvező vő a közös háztartás körűt teljesített munkájáért külön díjazást követelni nem jogosított. (C. 90. decz. 4. 4211.) Jogszabályt képez az, hogy a nő szülői vagy nagyszülői házához befogadott, s ott családjával együtt tartásban és teljes ellátásban részesülő férj — külön kikötés nélkül — a háztartás és a gazdaság körül végzett munkájáért az ellenértékképpen családjával együtt élvezett ellátáson felül külön díjazást nem követelhet. (Bpesti tábla 905. nov. 23. I. G. 291.) A munkaadó a munkabérszerződést tetszése szerint megszüntetheti s ehhez birói Ítélet nélkül is joga van és legföllebb ellenfelének — a munkásnak esetleg netán lehető kárát tartozik megtéríteni. (Lfi. 79. jul. 7. 0462.) A teljesített szolgálatok egvenértéke megfizetésére vonatkozó követelés nem az o. ptkv. 1480. S-ban kitett 3, hanem 30 év alatt évül el. (Mv. t. 89. okt. 30 3992.) — Curia : Hhagyja. (90. jun. 30. 116.) Ha az elvállalt munkának pontos időben való teljesítése kötbér kikötésével van biztosítva és az nem történik a pontos időben, de a munka kifogás nélkül átvétetett, ugy a kötbér nem követelhető. (C. 93. jun. 8. 8302.) A kikötött kötbér ellen a vállalkozónak vis majorra alapított kifogása elvetendő, ha alvállalkozóinak mulasztásáról van szó. mert ennek akár vétkes, akár vétlen mulasztásai semmiféle vonatkozásban sem minősíthetők balesetnek. (C. 1904. decz. 16. 4534/903.) Munkabérszerződésnél azon körülmény, hogy csekélyebb munkák még befejezetlenek avagy oly hiányok merültek fel,' melyekért a munka teljesítésére kötelezett szavatossággal tartozik, nem jogosítják fel a munkaadót arra, hogy a teljesített munkákért járó, előzőleg már esedékessé vált munkadijakat visszatartsa. (C. 93. máj. 9. 254.) Minthogy a kereskedelmi törvénykönyvben szabályozott fuvarozáshoz fogalmilag megkívántatik az árunak átadása a fuvarozónak őrizetébe és rendelkezése alá, ennélfogva azon szerződés, mely csupán valamely járműnek egyik helyről a másikra való vontatása körül forog, nem képez fuvarozási ügyletet, hanem munkabérlést. Az ilyen ügylet azért mégis lehet kereskedelmi s mint ilyen a törv. 281 §-ában meghagyott gondossággal teljesítendő. Ehhez képes*t pedig nem felelős az olyan kárért, melynek veszélyét ő kevésbé tudhatta, mint a vontatott jármüvek saját személyzete s melyre az utóbbi őt még sem figyelme/lette. (C. 91. ápr. 15. 64.) Ha az építő magát valamely építkezésnek bizonyos határidőre leendő befejezésére kötelezi, a kikötött határidő meg nem tartása esetén kártérítéssel csak az építkezés teljes befejeztetlek időpontjáig számított időszakra s nem addig az időpontig tartozik, midőn a halóság által az épített házban való lakhatási engedély megadatott. (Lfi. 76. márcz. 20. 2317.) Valamely magánhid-építési szerződés hatályát veszti ugyan, ha az építész és megbízó tulajdonos közt megállapított építési tervezet az állammérnöki hivatal által elvettetett, annak létesítése betiltatott s ennek folytán a vállalkozó megbízója által a munka abbahagyására utasíttatott, de ez esetben az építész által beszerzett fakészletek egvenértéke a megbízó által megtérítendő. (Lfi. 79. jan. 21. 1231.) Azon elvből kifolyólag, hogy senki más kárával nem gazdagodhatik : ha valamely részben létesített építési vállalatra vonatkozó szerződés a felek kölcsönös akaratával megszüntettetik, az építést rendelő fél a már teljesített munka bérét az építésztől nem tagadhatja meg (C. 79. febr. 19. 1369.)