Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Budapesti tábla : Jogi elv, hogy az Ítélet uj jogot rendszerint nem teremt, hanem csak a létező jogot állapítja meg kötelezően. Ez a hatálya is azonban csak a jogerős ítéletnek van. (C. hh. 99. máj. 18. I. G. 62. M. 16080.) A szerződés fogalma. 0** 861. §. A ki ugy nyilatkozik, hogy valakire jogát átruházni, azaz hogy neki valamit megengedni, valamit adni; érette valamit tenni, vagy miatta valamivel felhagyni kiván, Ígéretet tesz; ha pedig a másik az Ígéretet érvényesen elfogadja, a mindkét fél egybehangzó akarata által, szerződés jő létre. Mig az alkudozás tart és igéret nem tétetett, vagy sem eleve, sem utóbb el nem fogadtatott, szerződés nem keletkezik. A jogügylet kötési szándék az A) alattiból kivehetőleg is az egész ingatlan vételére, illetve eladására lévén irányozva, a jogügylet létrejöttéhez valamennyi tényező akarategysége lett volna szükséges ; minthogy pedig a szóban forgó ingatlan alperesnek csak fele részben képezte tulajdonát, ugyanazon ingatlan másik tulajdonosa pedig az ügylethez sem személyesen hozzá nem járult sem az A) alattiban nyilatkozott társtulajdonosnak meghatalmazást nem adott : nyilvánvaló, hógy az egész ingatlan vételére, illetve eladására vonatkozólag az akarategység hiánya miatt érvényes jogügylet létre nem jött ; és minthogy másrészről bizonyos az, hogy az ügylet az ingatlan felére irányozva nem volt, ebből következik, hogy az egészre nézve létre nem jött ügylet nem lehet érvényes olyan vételre, mely a feleknek szándékában nem állott és mely a felperes és alperes között létrejött akarategység tárgyát nem képezte. (C. 900. jan. ?4. 4667/99. J. 900. 15. M. 17455.) A mennyiben a tényállás szerint az alperesek az Írásbeli szerződési tervezetben oly eltérő pontokat és kikötéseket kívántak, a melyek elfogadása iránt felperes korábban szóbelileg nyilatkozatot nem tett, felperes ezeket a pontokat és kikötéseket elfogadni jogilag köteles nem volt és ekként a végleges szerződés a peres felek között létre nem jővén, a felebbezési bíróságnak e kérdésre vonatkozó, valamint az a jogi döntése is helyes, hogv a felperes szerződésszegésére alapított kártérítést tárgyazó viszonkerese'tnek jogalapja nincs. (C. 901. jan 31. I. G. 589. M. 19553.) A kétoldalú szerződés rendszerint nem annak okiratba foglalásával, hanem a feleknek már szóbelileg történt megállapodásával létrejön és az ekként már létrejött szerződés erejét neirrérinti az, hogy csak az egyik szerződő fél állít ki a reá vonatkozó lekötelezettségről okiratot. (C. 98. szept. 22. G. 206. M. 16099.) Igaz ugyan, hogy ha a komoly szándék és elhatározás, vagyis a szerződési akarat hiányzik, ügylet létre nem jön ; de olvan bírói gyakorlat, hogy súlyos betegnél ez az akarat feltétlenül hiányzónak tekintessék, nincs és nem is lehet ; mert az akarat komoly volta, mint ténvkérdés, minden egyes esetben külön megállapításnak tárgya. (C. 902. 'jan. 28. I. G. 556. M. 19544.) Többeknek kötelmi viszony megállapítására irányuló teljesen egybehangzó akaratából kötelem származik (C. 98. jun. 30. I. G. 175. M. 16074.). A kötelezőjegy már magában képezvén kötelezettségi jogalapot, ennél a hitelező a követelés jogczimét és az érték leolvasását bizonvítani nem tartozik. (C. 89. febr. 8. 1185/88. U. L. 89. 9. M. 529 ). Budapesti tábla : Helyesen mondotta ki az elsőbiróság azt, hogy az alperes által kiállított és aláirt, bár nem rendeletre szóló kötelező jegy már magában véve képez kötelezettségi jogalapot s ennél a hitelező a követelés jogczimét és az érték leolvasását bizonyítani nem tartozik, mert a