Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

142 Kötelmi jog. fölött hozandó ítéletben megállapítandók. Ha alapos megbirálásuk bővebb bizonyítási eljárást igényelne, s a kihágás fölötti Ítélet hozatalát késleltetné: a ká­ros fél követelésével polgári perre utasítandó. Mezőrendőri kártételek. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1984 : XII. t.-cz. által megállapított tiltott cselekményeket kimerítően feltüntetik a kk. §§-ok, a melyek a tilalmak megszegésének esetére, mint kihágásokra, büntetéseket állapítanak meg : 93 §. Kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az : a) a ki gazdasági terményeket gyümölcsös kertből, szőlőből, faiskolából vagy a mezőről lop, vagy a ki másnak föld­től el nem választott termékét jogosulatlanul leszedi, levágja vagy ellopja, a mennyiben a dolog értéke hatvan koronát meg nem halad. De ha ezen esetek valamelyikénél azon körülmények forognak fenn, melyeknél a lopás, tekintet nélkül a dolog értékére, a büntető törvénykönyv 336-ik §-a szerint bűntettnek minősíttetik: az eset büntettet képez akkor is, ha a lopott tárgy értéke a hatvan koronát meg nem haladja, azon kivétellel, ha a gazdasági terményeknek az itt felsorolt helyekről való ellopása bemászás által bekerített helyekről vitetik véghez, mely esetek kihágást képeznek, ha a lopott dolog értéke hatvan koronát meg nem halad ; b) a ki magán határ­és tilalmi jeleket jogosulatlanul szándékosan megsemmisít, elvisz, más helyre áttesz, megrongál vagy kiás ; e) a ki a gazdasági terményeket, a fá­kat és a csemetéket vagy gyümölcseit jogosulatlanul rongálja, levágja, ki­tördeli, legalyazza vagy kiássa, a mennyiben az általa okozott kár hatvan koronánál nem nagyobb. Ezen esetekben az eljárás csak a károsult fél indítványára indítandó meg. A c) pont esetében az eljárás, ha a kihágás köztereken vagy közutakon levő fákon és csemetéken követtetett el, hiva­talból indítandó meg. 94. §. Kihágást követ el és kétszáz koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő az : a) a ki gazdasági czélra szolgáló megfigyelő eszközöket, hatósági jeleket vagy mérnöki jelvényeket jogosu­latlanul rongál, megsemmisít, elvisz vagy más helyre áttesz, a mennyiben az általa okozott kár hatvan koronát meg nem halad ; b) a ki jogosulat­lanul zálogol ; c) a ki jogos zálogolást meghiúsítani törekszik, a mennyi­ben cselekménye a büntető törvénykönyv ÍC5. és 3fi8. §§. értelmében súlyo­sabb beszámítás alá nem esik ; d) a ki mezei közös dülő utat jogosulatla­nul megszükit, másfelé irányít, elszánt vagy megrongál ; e) a ki, bár tulajdonát képező, szabadban lévő kórót, trágyát, tarlót, avart, nádast, tőzeget oly helyen meggyújt, hogy abból másnak kára származhat és azt felügvelet nélkül hagyja, vagy a ki másnak hasonló tulajdonán gondat­lanságból tüzesetet idéz elő ; f) a ki másnak területén jogosulatlanul legel­tet ; g) a ki apaállatot tenyész igazolvány megszerzése nélkül másoknak tenyésztési czélokra átenged vagy a ki ily állatot másnemű állatokkal együtt a közös legelőre hajt ; h) a ki másnak földjén jogosulatlanul szeke­rez vagy azon marhát hajt; i) a ki a vetésforgóra és legeltetésre nézve megállapított rendelkezéseket nem tartja meg ; k) a ki nem arankamentes luczerna- vagy lóheremagot termelés czéljából forgalomba hoz; l) a ki kendert vagy lent nem a hatóság által kijelölt helyen és megállapított mó­dozatok mellett áztat. Az eljárás a b), e), /), /<) esetekben a károsult fél indítványára, az-a), e), d), g), i) k), l) esetekben pedig hivatalból indítandó meg. 95 § Kihágást követ el és száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : a) a ki idegen szántóföldről, rétről, legelőről, kertből, gyü­mölcsösből vagy szőlőből füvet, trágyázó- vagy fütő-anyagot jogosulatlanul szed; b) a ki állatokat felügyelet nélkül legeltet; c) a ki közös vagy köz­ségi legelőkön és oly határokon vagy határrészeken, hol a nyomásos gaz­dálkodás van elfogadva, engedély nélkül külön csordákban, csürhékben és ménesekben legeltet; d) a ki a" közutakon, köztereken vagy utczákon levő szederfákról (morus alba) selyemtenyésztési czélra a lombszedést jog­talanul megakadályozza, vagy a lombot megfertőztetés által selvemtenvész­tési czélra használhatatlanná teszi ; e a ki s/ántófötdön hátrahagyott mező­gazdasági eszközöket jogosulatlanul használ ; /) a ki idegen területre jogo­sulatlanul megy vagy jogtalanul azon átjár és onnét az illető felhívása

Next

/
Oldalképek
Tartalom