Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tiltott cselekmények. 139 nak átalakítását a hatóságnál kieszközölni, annál inkább, mert az okozott kárért a gát tulajdonosa a törvény szerint felelős levén, alperes önhatalmú eljárását érdekének védelme sem mentheti. Minthogy azonban alperes önhatalmúlag járt el, a mennyiben felperesnek kárát valóban és kizárólag alperes jogellenes cselekménye okozta, az okozott kárért ő felelős s a miatt, hogy alperes a törvény 50. §-hoz képest a közigazgatási hatóság intézkedését igénvbe nem vette, felperes keresetével nem volt elutasítható. (C. 92. máj. 5. 2129 M. 1282.) Az, hogy felperes háza alperesnek mellette lévő-emésztő-gödre által megrongáltatott, tanuk,vallomásával és birói szemlével bizonyítva van. Minthogy azonban a szakértők összhangzó előadásából az tűnik ki, hogy a kárt nem egyedül alperes emésztő-gödre, hanem egyszersmind azon körülmény is okozta, hogy felperes épületének tetőzete rongált állapotban volt, s hogy egy sertés-ól volt hozzáépítve, honnan a nedvesség a falra és a szobába szivárgott; s igy a felperes által panaszolt kár mindkét fél gondatlanságának tulajdonítandó : peres felek a kárt egyenlően tartoznak viselni. Ennélfogva tekintve, hogy a szakértők becsüje szerint felperes kára középszámítással összesen 74 frt 97 krt tesz; alperest kártérítés fejében csak ezen összeg fele részének megfizetésére kötelezni, többi követelésével pedig felperest elutasítani kellett. (C. 86. ápr. 14. 7639/85. M. 1304.) A községi utaknak járható állapotban tartása a községi biró kötelessége lévén : ha valamely községi ut a község birájának e mulasztása folytán lesz járhatatlanná, őt az ennek folytán másnak birtokán történt - r kárért felelősség és kártérítési kötelesség terheli. (Lfi. 77. márcz. 27. 2480/76.) Minthogy alp. alaptalan panasza folytán tétetett az eljárás folyaI matba és ennek folyománya volt a büntető zárlat alkalmazása, alp. felp.nek a zárlat miatt szenvedett kárért felelős. Ennek folytán mindkét alsőbiróság Ítéletének mváltoztatásával, felp.-nek kárkövetelési jogát megállapítani kellett (C. 96. febr. 28. 3288/95. M. 12544.) Alperes a zárlatnak jogtalan kieszközlése által felperesnek kárt oközván, őt a kar megfizetésére kötelezni kellett. (C. 97. jan. 28. 1195/96. M. 15018.) / Az 1881 : LX. t.-cz. 236. S-a nem a kielégítési, hanem a biztosítási végrehajtás által okozott kárért való felelősséget állapítja ugyan meg ; mindazonáltal nem szenvedhet kétséget, hogy az a jogelv, a mely az id. 236. §-ban kifejezést nyert, analógia Utján a kielégítési előzetes végrehajtás esetére is alkalmazandó és midőn ez a törvényszakasz jogot ad a károsodott biztosítási végrehajtást szenvedőnek arra, hogy, a nyilván alaptalan vagy megszűnt követelésre nézve kieszközölt biztosításból kifolyólag szenvedett kárának megtérítését követelje, akkor hasonló feltételek fenforgása mellett nem tagadható meg a kártérítésre jogosultság a végrehajtást szenvedőtől sem a mikor ellenében előzetesen végrehajtó Ítélet alapján kielégítési végrehajtás vezettetik. (C. 97. febr. 18. I. G. 394.) Erdei kártételek. Az erdei kihágásokról — ide értve az erdei károsításokat — v. ö. 1879: XXXI. t.-cz. 69—164. §§. Az erdei lopásról különösen v. ö. u. o. 90— 99. §§., az erdei kártételekről (kivéve az állatok által okozottakat) u. o. 105—114. §§. 1879: XXXI. t.-cz. 105. A ki élőfát le- vagy bevágás, megfúrás, rovatozás, gyürüzés, jelzés, lehámozás fűrészelés, a gyökerek feltakarása, gyantanyilások felvagy tovább szakítása, vagy bármi más módon megrongál, az okozott kár megtérítésén fölül, 15 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki pedig az élőfa gályát vagy ágát letöri, levágja, megvagdalja vagy a fát más hasonló módon megrongálja, az egész élőfa értékének egy tizedrészétől annak egész értékéig terjed-