Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

1'24 Kötelmi jog. Letenyei jbiróság. : Felperes keresetlevelében azt adja elő, hogy alperes még műit évi július 28-án este 9 óra tájban a v—i erdőben egyik 150 irtot éró lovát agyonlőtte, ez okból kéri őt a kárnak megtérítésére kötelezni. Alperes beismeri, hogy a múlt évi jun. 28-án éjjel, midőn az uradalmi erdőben a fadepot-kra vigyázott és midőn felperes a lopott fával az uradalmi erdőből távozott es több i/.ben •megállja kiáltásaira nemcsak hogy meg nem állt, hanem kerülő utakon menekülni akart, a tolvajt utolérendő, utána futott, de a sötétben megbotolva fegyvere elsült és lövése véletlenül felperes egyik lovát találta. Minthogy ennek kizárólag felperes volt az oka, kéri ennélfogva magát a kereset terhe alól fel menteni. Tekintettel azonban ama körülményre, hogy a fegyver rendszerint csakis azon czélból adatik az erdöőrnek/ hogy magát megtámadás cselén védelmezhesse ; továbbá, hogy fegyverét a megkívánt óvatossággal tartozik hordani és hason óvatossággal vele bánni, ugyanazért nem volt elfogadható ama mentsége, hogy a menekülő tolvajt üldözendő, utána futott, de megbotolván, fegyvere elsült, mivel, hogy ha fegyverével a különben nem igazolt futásközben is a megkívánt óvatossággal bánik, az el nem sülhetett volna. Ilyen körülmények között alperes lévén az oka az okozatnak, miért a kereset értelmében saját beismerése alapján annál is inkább marasztalandó volt, mert a hit alatt kihallgatott elölj, vallomásával a ker. kár igazolva lett. (88. márcz. 29. 790.) - Curia : Hhagyja. (90. jan. 31. 4065/89. J. 9U. 85. M. 1327.) Részvénytársaság felelőssége. 1875 : XXXVII. t.-cz. 162. §.: A részvénytársaság az eredetileg kibocsátott részvények teljes befizetése előtt uj részvényeket ki nem bocsáthat. A teljes befizetés előtt kibocsátott uj részvények semmisek s azok kibocsátói minden a kibocsátásból eredhető kárért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek. Iparfelügyelő felelőssége. 1893: XXVIII. t.-cz. 26. §.: Az iparfelügyelök kötelesek a tudomásukra jutott üzleti vagy üzemi viszonyok tekintetében a legszigorúbb titoktartást megőrizni. Ennek megszegése a szolgálati legsúlyosabb fegyelmi büntetést vonja maga után, fenmaradván a károsult félnek az iparfelügyelö elleni egyéb magánjogi igényei. 1879 .XXXI. t.-cz. 81. §.: Ha valaki útközben, akár az erdőben, akár annak közelében, oly baj ért, mely miatt kénytelen volt erdei kihágást elkövetni, de ezt az erdőfelügyeleltel megbízott személvnek azonnal, vagy a legközelebbi község-elöljárónak 24 óra alatt följelenti, ugy ezen cselekmény nem büntettetik mint kihágás. Az okozott kár vagy az eltulajdonított dolog értéke azonban ez esetben is megtérítendő.