Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tiltott cselekmények. 121 hogy a kárt a károsítottnak hibája okozta. A szecskavágásnál megsérült munkás részére annál is inkább megítéltetett a kártérítés, mert a munkást munkaadó anyagi érdekében kifejtett munkálkodása közben ért balesetért a munkaadó felelős, hacsak az nem a munkás saját hibájából következett be, ily gondatlanságot vagy hibát pedig a munkaadó nem bizonvíltatott. (C. 1905. máj. 17. 2320/904.) Bpesti tábla : Nem elégséges alperesnek pusztán tagadnia azt, hogy őt a baleset előidézése körül gondatlanság terheli, hanem alperes, mint munkaadó tartozott volna bizonyítani azt, hogy a maga részéről a baleset elkerülése végett szükséges intézkedéseket megtette. Minthogy alperes ezt bizonyítani meg sem kísérletté, sőt a szemtanuk vallomása szerint a baleset este 8—9 óra között sötétben következett be, éppen az által, hogv felperes a cséplőgép tetején összegyűlt töreket nem látván, abban megbotlott": ennélfogva alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani. (1904. nov. 8. 66S7) C. Hhagyja (905. máj. 25. 237.) Jogszabály, hogy valamely ipari munka szakszerű ellátásához szükséges eszköznek annak részéről való átengedése, a kinek az eszköz előállítása szakmájához tartozik, felelősséget állapít meg arra nézve, hogy az átengedett eszköz czéljának és rendeltetésének ugy az ipari munka ellátása, mint a munkás életbiztonsága szempontjából megfelelő. Ebből a jogszabályból okszerűen következik, hogy az alperes a B. F. használatára átengedett állvány hibás voltából a felperest ért szerencsétlenség okozta kárért felelős. Mig azonban az alperesnek felelőssége arra az esetre, ha az állvány átengedése az ő szerződési kötelességét képezte, feltétlenül áll fenn, addig az állványnak csupán szívességből használatul történt átengedése esetében a felelősség csak ugy áll fenn, ha az átengedő alperes nem fog oly megállapodást igazolni, a mely szerint ő a felelősséget magáról előre 'elhárította. (Nagyvár, tábla 1905" máj. 25. G. 43.) A munkaadók a munkások testi épségét veszélyeztető munkálatoknál nemcsak a szükségesnek mutatkozó óvintézkedésekről tartoznak gondoskodni, hanem ezenkívül arra is ügyelni tartoznak, hogy ezek az óvintézkedések betartassanak, s így a munkaadó kártérítési kötelezettsége az esetben is megállapítandó, ha ő figyelmeztette a munkást, hogy az alsó padlózatra lépni veszélyes, mert az egy ember súlyát meg nem birja, de semmi más óvintézkedést nem tett. (C. 1905. jun. 27. 796.) A munkás balesete akként következett be, hogy őt egy társa, a ki a munkálat közben oldalt ugrott s egyensulyt vesztve a felperes kabátjába kapaszkodott, rántotta magával a mélységbe. A kártérítési kereset elutasíttatott, mert a munkaadót mulasztás netn terhelte, s mert a balesetet a « munkaadóra nézve elháríthatatlan esemény okozta. (C. 1905. jun. 27. 5135) Az ipari balesetből származott s a munkaadó ellen indított kártérítési keresetek elbírálására nem a kereskedelmi, hanem a polgári bíróság bír hatáskörrel. (C. 1904. ápr. 5. 1591/903.,/ Ha a biztosító azt állítja, hogy a baleset (korpa lapátolása közben korpába esés és ott megfuladás) nem munka, hanem alvás közben érte a munkást, ugy ezt a biztosító tartozik bizonvítani. (('.. 1905. ápr. 4. 167/904.) Szerződéses kötelesség elmulasztása. O** 1298. §. Ki azt állítja, hogy szerződésszerű vagy törvényszerinti kötelezettségének teljesítésében önvétke nélkül akadályoztatott, az bebizonyítással köteles. Kárkövetelésnek csak az olyan jogellenes cselekvény vagy mulasztás szolgálhat alapul, melynek elhárítása az illető tehetségében nem állott. (Lfi. 70. aug. 30. 6474.1 A ki szerződés teljesítésének mulasztása alapján követel kártérítést, az tartozik kimutatni, h. a szerződésnek a maga részéről mfelelt. A fenforgó esetben azonban a felp. beismeri, hogy az általa cserébe adott ingatlant a mfelelő időben az alp. rendelkezésére azért nem bocsáthatta, mert azt egy harmadik tartotta birtokában, kitől azt még kiváltani kellett és h. a kiváltást nem eszközölte oly időben, h. alp. az ingatlant tetszése szerinti