Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)
104 Kötelmi jog. szerződés a felek megállapodása vagy más ok következtében megszűnik. A végrehajtási eljárás során ingatlanok elárverezésénél leteendő bánatpénz tekintetében v. <"». IKKI : LX. t.-cz. 109., 147., 150., no §§ 173 * h) pont. 175. g., 17!). g, e) pont. 185., 187. §8 ; 1883: XLIV. t. cz 77. §. Bánatpénz kikötése tekintetében házasságkötésnél: v. ö. 1894 .-XXXI. t-cz 2. §., fent I. k 402. 1. A közhatóságok által bánatpénzül elfogadható okiratok felsorolásai tartalmazó rendeleteket 1. alább a biztosítékadást tárgyazó fejezetben. V. ö. még : 1881. okt. 30. 81443. SZ. KM. rend , a bánatpénz, vagy biztosíték szabatos meghatározása iránt — az államépítészeti hivatalok által kibocsátandó vállalati hirdetmények tárgyában. Az elállásról lásd a következő fejezetet. Ha a szerződd lelek közül azon fél, ki a bánatpénzt adta vagy Ígérte sem visszalépési jogát nem gyakorolja, sem a szerződést nem teljesíti, a másik félnek csak a szerződés teljesítését, illetőleg a nem teljesítés miatti kártérítést, nem pedig a bánatpénz elvesztését, illetőleg megfizetését van joga követelni: minthogy a bánatpénz kikötése csak azon félre nézve, a ki adta vagy Ígérte, eredményez vagylagosságot, azaz választási szabadságot (u. n. facnltas alternatíva) a teljesítés és a bánatpénz között, de nem egyúttal ama félre nézve is, kinek javára a bánatpénz kiköttetett, ugy, hogy ha a visszalépés joga az illető fél részéről nem gyakoroltalik, a bánatpénz iránti csak esetleges kötelezettségének megszűnésével, egyedül a teljesítés illetőleg a nemteljesítés miatt való kártérítés iránti főkötelezettsége marad csak fenn (Lfi. 6719/78. Dt. r. f. XXI. 102.) Oly esetben, midőn bánatpénz köttetett ki, a nem teljesítő fél csak a bánatpénzét veszíti el. de tőle sem az ügylet teljesítését, sem kártérítést követelni nem lehet. (C. 90. máj. 1G. 1439/89. J.) A bánatpénz jogi természetével bir az elődijnak 'Vorpriimiel kikötése. Ily esetben vevő a tényleges átadást követelheti ngvan, de a kikötött elődij megfizetése mellett az ügylettől elállhat. (C. 4140/84". M. 6693.1, A kereset alapját képező ideiglenes adásvevési szerződés 4. pontja értelmében a szerződő felek az esetre, ha egvikük a szerződéstől elállana, az elálló fél által fizetendő 1000 frt bánatpénzt kötöttek ki. Tekintve, hogy ez a szerződéses kikötés sem időhöz, sem egyéb feltételhez nem köttetett és igy a felek elállási jogukkal bármikor élhetnek, alpereseket, kik ezt a feltétlen jogukat e perben érvényesítették, egyébre, mint a kikötött bánatpénz fizetésére kötelezni nem lehetett. Ez után az összeg után kamat nem volt Ítélhető, mert az bánatpénz után nem jár. (C. 96. szept. 22. 3243/9"). M. 13593.) Általános jogszabály, hogv ha a szerződő fél a szerződéstől szerződés szerint bánatpénz kikötése mellett elállhat és a bánatpénz_fizetésének ideje valamelyes, az ő részéről szerződésszerű és a másik szerződő fél további szolgáltatása előtt avagv ezzel egyidejűleg teljesítendő szolgáltatás meghatározott teljesítési idejétől számított időre állapíttatott meg, a szerződéstől elállás jogilag nemcsak az által következik be. ha az a szerződő fej elállási szándékát kifejezetten kijelenti, hanem akkor is, ha az a szerződő fél az ő részéről a szerződésszerű szolgáltatást, holott a másik szerződő léi részéről erre felhivatott és a másik szerződő fél maga részéről a további szolgáltatástól nem vonakodott, jogilag számításba Vehető ok nélkül elmulasztja. (C. 900. febr. 20. I. G. 8. M. 17470.) Az árverési feltételekben kikötött és az árverező által tényleg letett bánatpénz nem bir azzal a jogi természetiéi, hogy a legtöbbet igérő árvsrelő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphet, hacsak ez a visszalépési jog az. árverési feltételekben fenn nem tartatott. A felebbezési biró ság tehát annál kevésbbé alkalma/ott helytelenül létező anyagi jogszabályt akkor, amikor alperest az alapon, hogy az ügylet bánatpénz letétele mellett köttetett, a visszalépésre jogosítottnak nem tekintette, mivel a nyilvános árveréseknél bánatpénznek kikötése és letétele magában véve azzal a joghatálvlval, hogv a legtöbbel igérő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphessen, nem bir az 1875 évi XXXVII. t.-cz. 278. és 279. g-ai pedig a fen forgó esetre még azért sem alkalmazhatók, mert az. ingatlanok bérlete felett keletkezeti szerződések a 262. §. szerint kereskedelmi ügyletnek nem is tekinthetők (C. 900. ápr. 26 117 M. 14742.)