Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Képviselet 75 kiskorú gyermekeik ügyeiben, magukat ügyvéd által rendes perekben sem kötelesek képviseltetni; nejeiket pedig, mint megbizottak, a rendes eljárásban is képviselhetik. 1881: LIX. t.-cz. 39. §.: Az elsőbirósági Ítélet ellen semmiségi okul a következő alaki sérelmek szolgálnak : z) ha önképviseletre nem jogosított, vagy jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert, vagy idéztetett perbe, s a hiba utólag helyre nem hozatott; k) ha valamely fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el, s a hiány nem pótoltatott. 1893 : XVIII. i.-cz. 7. §. : A sommás eljárásban a felek, valamint törvényes képviselőik, ideértve a czégvezetöt és azokat is, a kik kereskedelmi társaságokat a kereskedelmi törvény rendelkezései szerint, bíróság előtt képviselni jogosítva vannak, perbeli cselekményeket személyesen végezhetnek, de a menynyiben nem személyesen járnak el, magukat rendszerint csak ügyvéd által képviseltethetik. Az utóbb említett szabály alul a következő kivételnek van helye: 1. a felmenő ágbeli rokon lemenő ágbeli rokonát és viszont, a férj nejét és nejének felmenő vagy lemenő ágbeli rokonát, a nő férjét, a testvér testvérét és a pertárs pertársát, mint meghatalmazott bármely sommás perben képviselheti; 2. a gazdatiszt azt, a kinek állandó szolgálatában van s az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazott és kereskedő- s iparossegéd főnökét sommás perekben képviselheti, kivéve azokat a sommás pereket, a melyek kikötés alapján tartoznak sommás eljárás alá; 3. ha az eljáró bíróság székhelyén gyakorló ügyvéd nem lakik, vagy ha az ott lakó ügyvédek akadályozva vannak: a képviselettel bármely ön jogú férfi megbízható azokban a sommás perekben, a melyekben a 2. pont szerint meghatalmazott általi képviseletnek helye van. Az 1. és 2. pontban felsoroltak közül csak az bizható meg, a ki 20-ik életévét betöltötte.