Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

68 Dologjog. azonban szabadságában áll, ha az ítélet a fenálló törvények szerint nyilvános semmiség miatt támadtathatik meg, jelen nyiltparancs hatályba léptétől számítandó három hónap alatt a megsemmisítési folyamodványt az illető bíróság utján a legfelsőbb törvényszékhez benyújtani. Ezen folyamodás iránt az illető bíróság sommás eljárást köteles indítani és a periratokat a fötörvényszék által a legfőbb törvényszék elibe terjeszteni, mely is a fölött itéletileg határozand. Ha a legfőbb törvényszék még további felvilágosításokat vélne szükségeseknek a végre, hogy a folyamodvány fölött határozatot hozhasson, azok az illető bíróságoktól az illető fötörvényszék utján kivánandók. Ha pedig a legfőbb törvényszék a semmitési kérelmet megengedhetőnek és az anyaperbeni ítéleteket föloldozandóknak találja, felperesnek szabadságában áll a pert egy év alatt az illető bíróságnál megújítani, mennyiben az ilyes per minősége szerint jelen nyiltparancs határozataihoz képest még megengedhető. Ha az ellenállás oka valamely netalán a megkisérlett végrehajtásnál közbejött hibából származtatik le, az ez által magát sértve érző félnek szabadságában áll panaszát az illető bíróságnál benyújtani, mely a fölött az ellenfél meghallgatása mellett sommás uton határozand. melytől a felebbvitel a fötörvényszékhez s ettől a körülményekhez képest a legfőbb törvényszékhez intéztethetik. 32. <§. A 27. és 28. §§-ban kijelölt, még folyamatban levő és a fünnebbi határozatok szerint tovább folytatható perek, melyekben elsövagy másodbirösági ítélet még egy törvényszék által sem hozatott, eldöntés végett a törvényhatósági szabály szerint illetékes bírósághoz utasitandók, mely eldöntésnek jelen nyiltparancs határozatai szerint kell történnie. Ha pedig az említett perek valamelyikében már ítélet hozatott, és a fölebbezés megtörtént, azon esetben, ha az ítélet valamely első vagy rnásodbiróság által hozatott, a per azon másod- vagy harmadbiróságnak adandó át, mely a peres ügy minőségéhez és a törvényhatósági szabály határozataihoz képest arra illetékesnek látszik. Végre az említett perek közül azok, melyek fölött valamely arra nézve ezelőtt illetékes hatóság által harmadbifósági Ítélet hozatott, mely ellen azonban az akkori törvények szerint megengedhető negyed- vagy még felsőbb birósághozi fölebbvitel közbevettetett, még egyszeri, utolsó bírósági eldöntés végett a legfőbb törvényszék elibe terjesztendők. 33. §. Ha azon perek valamelyike, melyeknek folytatása megengedtetett, már a dolog érdemébeni ítélet alá bocsáttatott volna, az illető bíróság a dolog érdemében köteles Ítéletet hozni. Ha azonban az alperes által a per folytatásának megengedhotösége kétségbe vonatnék, a bíróság mindenek előtt ezt jelen nyiltparancs határozatai szerint köteles eldönteni. 34. §. Azon polgári perek, melyek a dolog érdemébeni ítélet alá még nem bocsáttathattak, melyeknek folytatása azonban jelen nyiltparancs határozatai szerint megengedhető, elenyészetteknek tekintendők, ha ujrafelvételök ezen nyiltparancs hatálbalépte után egy év alatt nem kéretik. Az ujrafölvétel végetti kérelemben a kereset tárgya az előbbi tárgyalásrai hivatkozás mellett, valamint azon jog is, mely fölött az Ítélet hozandó, pontosan kijelölendő. Az előbbi törvények szerint tárgyalt periratok az uj tárgyaláshoz csatolandók és az ezen periratokban tett vallomások, valamint az előbb fölmutatott bizonyítékok, az előbbi törvények szerint erejüket megtartják. 35. §. Azon perek, melyeknek megindítása jelen nyiltparancs által megengedtetett, a kereseti tárgy minősége szerint a tárgyalásra hivatott bíróságnál tárgyalandók. 36. §. Mindazon perekben, melyeknek megindítása vagy ujrafelvétele jelen nyiltparancs által megengedtetett, az eljárásra nézve a felek és bíróságok által az 1852-iki szept. 16. kelt perrendtartás határozatai tartandók szem előtt. 37. §. Ha valamely bíróság a jelen nyiltparancs általi megengedéshez képest megindított vagy folytatott perbeli illetéktelenségét elismerte, s az eljárás megszüntetése mellett a fölperest az illető bírósághoz