Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

62 JJologjog. herczege; Lotharingia, Salzburg, Steyer- Karantán, Krajna és Bukovina herczege; Erdély nagyfejedelme; Morvaország örgrófja; Fel- és Al-Slézia Modena, Panna, Piacenza és Guastalla, Osviecin és Zátor, Teschen, Friaul, Kaguza és Zára hercege; Habsburg, Tirol herczegitett grófja stb. stb. Magyar-, Horvát- és Tótországaink, a Szerb vajdaság és a temesi bánság jóléte és fölvirágzása iránti gondoskodásunk folytán átláttuk azon hátrányokat, melyek ezen korona-országokra nézve a fekvő javakhozi tulajdoni jog szerzését és gyakorlását, továbbá ezen javak terhelését és elzálogosítását tárgyazó eddigi törvényes rendeletek és intézményekből, főkép pedig az elvileg már megszüntetett ősiség jogviszonyaiból keletkeznek. Különösen meggyőződtünk arról, miszerint a tulajdoni jogot sokféle megtámadásoknak kitevő, jogbonyolódásokra és hosszas perekre okot szolgáltató emiitett határozatok, a földbirtok nagyon lényeges részére nézve az ingatlan jószági hitel legfőbb akadályát képezik, és hogy ezen ingatlan jószági hitel emelése az emiitett országok előhaladó jóléte feltételének tekintendő. Ezen tekinteteket megfontolván, és az általános polgári törvénykönyvnek birodalmunk fönnebb kijelölt részeibeni behozatalával egybefüggöleg, mely által a tulajdon- s egyéb dologi jogok gyakorlása egyszerű, kimeritö és az igazság követelményeivel megegyező határozatok ótalma alá helyeztetik, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után következőket rendeljük: I. FEJEZET. Az adományozási rendszerből keletkezett birtokviszonyokról. 1. §. A királyi és nádori adományozásoknak az ezelőtti magyar államjog szerint létezett rendszere hatályon kivül léptetendő, s ezen rendszerből az adomáuylevél szerinti örökösök hiánya és az eddigi törvényekben kijelölt hűtlenség miatt származtatott háramlási jog (successio fisci regii ex defectu ex nota) eltöröltetik. 2. §. A földesuraknak a jobbágyokhozi előbbi viszonyán alapuló háramlási joga megszüntetik; az esztergomi érseket, a zágrábi püspököt, mint topuszkai apátot, a győri püspököt, a pannonhegyi főapátot és a győri káptalant illető öröklési jog tárgyában különös határozatok fognak kibocsáttatni. 3. §. A királyi vagy uradalmi fiscus birtokjoga oly reászállott javak vagy jogokra nézve, melyeknek ö valóságos birtokában létezik, újonnan inditandó perek által, — azon igények egyedüli kivételével, melyeket magánosok egymás között a jelen nyiltparancs folytán még érvényesíthetnek, — magánosok részéről többé meg nem támadtathatik. Ellenben az emiitett flscusoknak sem áll jogában ilynemű háramlási igényeket magánosok ellen érvényesíthetni, és ezen szabály csupán olyas javak vagy jogok tekintetében szenved kivételt, melyeknek birtokbavételében a jogosítottak valamely hatályba lépett özvegyi vagy hajadon jog (jus viduale, jus capillare) által gátoltattak. 4. §. Magánosok egymás között, a javak vagy jogok birtokát királyi adományozások, valamint egyéb királyi szabadalmak és birói Ítéletek nyomán semmiféle ujonan indítandó perekkel úgymint: tiszta iktatás miatti (ex puritate statutionis), alattomos és csalárd iktatás miatti (ob clandestinam et fraudulentam statutionem), az ellenmondás ellenére elfoglalt jószág visszaszerzése végett (ad revindicationem bonorum contra contradictionem statutioni oppositam occupatorum), az ellenmondás okának adása vagy elfogadása végett (ad dandam vei recipiendam contradictionis rationem), nádori adomány megerötlenitése végetti (ad evertendam palatinalem donationem), joggyökösségböli (ex radicalitate juris), jogbeli arányositási (proportionalis ex jure), a szabadalommal nem biró korcsma, mészárszék, vám vagy rév eltörlése végetti (ad sublationem educilli, macelli, telonii vei nauli non privilegiati) és semmiféle iktatásbeli (ex statutione) s jogperrel (ex jure) meg nem támadhatják.