Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Szolgalom megháborítása. 47 A tényleges birtokos, avagy valamely jogot gyakorló egyén, a birtoklást, illetve, a joggyakorlást megbáboritóval szemben jogának czimét és szerzésmódját rendszerint nem tartozik bizonyitani, miből következik, hogy a jelen esetben is felperes, kinek az átjárásra vonatkozó hosszas joggyakorlását alperes beismerte, az azt megakadályozó alperessel szemben nem kötelezhető arra, hogy az ut használatára vonatkozó jogosultságát kimutassa, hanem ellenkezőleg alperest, mint ki önsegélyt kivánt alkalmazni, terheli a bizonyitás kötelezettsége arra nézve, hogy felperes átjárása csakis alperes, illetőleg a tulajdonos tetszésétől függő időtartamban gyakorolható (C. 91. jan. 10. 9459/90.). Felperes az alperesek birtokán átvezető ut használatába kérvén magát visszahelyeztetni, azt tartozott volna bizonyitani, hogy ő a használatot szolgalomszerüen gyakorolta, mert különben az vélelmezendő, hogy a használat engedélyen vagy elnézésen alapult, ilyen használat pedig arra törvényes alappal nem szolgálhat, hogy felperes abba birói utou visszahelyeztessék. (C. 92. márcz. 1. 408.). A törvény a használati jogok birtokát is védi és igy valamely jog gyakorlatában történt megháboritás, ha annak alapfeltételei fenforognak, sommás visszahelyezési uton orvosolható; minthogy pedig a fenforgó esetben a sommás visszahelyezés alapfeltételei fenforognak, felperes az alperes belsőségén át a közös kúthoz vezető átjárás (csapás) használatába (öt évi használat lett bizonyítva) annyival inkább visszahelyezendő volt, mert alperes a tárgyalás alkalmával maga sem állitotta, hogy felperes és hozzátartozói az átjárást alperesnek, vagy alperes jogelődének szivességéböl használták volna, stb. (C. 92. okt. 4. 9606.). S.-szentgyörgyi kir. járásbíróság: Alperes P. J. és neje azon tényezők által, hogy S.-Besenyő községben a Nagy-utczában levő kui használatától felperes F. J.-t eltiltották, birtokháborítást követtek el, miért is kötelesek eltűrni, hogy felperes ugy a saját házából az f. g. kert melletti lejárással, mint az utczáról bevezető kapun az a) alatti kútban vizet meríthessen, a további háboritástól magukat megtartóztatva. Alperesek beismerték, hogy felperesek a szemlerajzban a)-val jelzett és az alperesi telken levő kútnak, ugy az f. g. kert mellett levő sövénynek mint az utczáról bevezető kapunak használatában voltak s őket a mult év tavaszán a kútra járástól eltiltották, védelmül azt hozták fel, hogy ők a telküket birói árverésen vásárolták s arra a szolgalomjog kebelezve nem volt, beismerték azonban azt is, hogy a kútnak felperes részéről történt használatáról a vásár előtt tudomással bírtak. Alperesnek azon önjogu cselekménye, tekintettel arra, hogy felperesek a kútnak egy évnél több ideig békés birtokában voltak, tekintet nélkül arra, hogy az telekkönyvlleg bekebelezve nincs, birtokháborítást képez, miért is a kútnak békés használatába felpereseket visszahelyezni kellett annál is inkább, mert az előbbi használatról alpereseknek tudomásuk volt, azon alperesi ellenvetés pedig, hogy a szolgalmi jog felpereseket nem illeti, külön per által eldöntendő kérdést képez. — Curia: Helybenhagyja, mert a visszahelyezési keresetnek egyedüli czélja az előbbeni, t. i. a háboritás előtt birtok vagy jogállapotnak visszaállítása levén, a perben tulajdonjog kérdésének megbirálása ki van zárva, miből következik, hogy valamint birtokháboritás esetében a birtokra vonatkozó tulajdonjog eldöntés tárgyát nem képezheti, ugy jogháboritás esetében, mely jog a más birtokán csakis szolgalomszerüen gyakorolható, a gyakorolt jog tulajdona sem lehet a per eldöntésére lényeges befolyással (1892. decz. 29. 11492.). A szakértői véleményből kitűnik, hogy a felpereseknek tetőzetéről lefolyó viz csepegése alperes falának felépítése által akadályozva nincsen," lehetséges lévén, azon esetre, ha felperesek házuk újból felépítését az előbbi módon akarnák eszközölni, felperesek eresz- és csepegési jogát alperes ajánlata és a szakértők véleménye szerint egy a czélnak megfelelő csatorna alkalmazásával is teljes épségben fentartani. Ugyanazért ezen eshetőség bekövetkeztéig nem kötelezhető alperes a saját telkén emelt fal lebontására s felperesek ennélfogva keresetükkel elutasitandók (C. 83. aug. 13. 4682.). Bizonyítva van, hogy a felperesek kertjében összegyűlendő esővíz a felperesek és alperesek beltelkének határán levő kerítés alatt egy