Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

646 Dologjog. jog bitorlását képező cselekvényt követ el, ezen vétségért a szerzőnek, vagy jogutódának nyújtandó kártérítésen felül 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A pénzbüntetés minden tettesre nézve külön állapítandó meg. Ha a pénzbüntetés be nem hajtható, annak helyébe fogházbüntetés lép, melynek tartamát a biróság már az ítéletben határozza meg. Ezen meghatározásnál 1 írttól 10 frtig terjedő összeg helyett egy napi fogházbüntetés állapítandó meg. Ha a cselekmény elkövetőjét sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincsen, és a cselekmény elkövetője a szerzőnek vagy jogutódának az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős. V. ö. 20., 23., 57. §§., 62. §. 2. p. Minthogy a lapszeikesztö nemcsak lapjának szellemi összeállításáért közvetlenül felelőé, hanem arra is köteles felügyelni, hogy a lapjába felvett dolgozatok közzététele mások jogainak sérelme nélkül történjek: megállapítja gondatlanságát az, hogy az általa szerkesztett lapban egj tárcza a szerző beleegyezése nélkül közöltetett. — A szerzői jog megsértéséért a részvénytársasági igazgatósági tagok felelőssége csak subsidiarius lévén, a mennyiben a részvénytársaság a panaszolt jogsértés miatt felelősségre vonható, az igazgatósági tagok külön perbevonásának helye nincs. (('. 1905. okt. 25. 2602/1904.) 20. §. A ki mást a szerzői jog bitorlására rábir. a 19. §-ban meghatározott büntetés alá esik, a szerzőnek, vagy jogutódának, a 19. §. értelmében kártérítéssel tartozik akkor is, ha a tettes a most érintett §. szerint vétkes nem volna, vagy kártérítésre köteles nem lenne. Ha a közvetlen tettes szándékosan, vagy gondatlanságból járt el: a kártérítésért mindketten egyetemlegesen felelősek. A többi részesek büntetése és kártérítési kötelezettsége az általános jogi elvek szerint ítélendő meg. V. ö. 21 , 57. §£. 21. §. A készletben levő példányok és a jogosulatlan többszörözésre rendelt különös készülékek, a milyenek: a nyomdai minták, lapok, érczlemezek, vésett faduezok, kövek, löniöntvények stb. elkoboztatnak, és mihelyt az elkobzás iránt hozott birói határozat jogerejüvé vált, megsemmisíttetnek, vagy károsító alakjuktól megfosztva a tulajdonosnak visszaadatnak. Ha a műnek csak egy része tekinthető jogosulatlanul többszörözöttnek: az elkobzás csak ezen egy részre és az annak többszörözésére kizárólag használt készülékekre terjed ki. Az elkobzás kiterjed mindazon példányokra és készülékekre, melyek a jogosulatlan többszörözés eszközlőjének, a