Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

t)ologjog. gánjogi törvényeknek az elévülésre vonatkozó rendelkezése alkalmazandó. (C. 1892. febr. 12. 997.0/1891. sz.) Az 1846/17. évi erdélyi V. t.-cz. rendelkezése szerint az úrbéreseknek adott bor korcsináltatási jogosultság a volt úrbéreseket illetvén meg, az ezen jogosultság megváltására megállapított kártalanítási összeg a volt úrbéres közönség mint tulajdonos nevére kötményezett kötvényekben, ennek javára kezelés végett, adatik ki a politikai községeknek. (C. 190 6. máj. 17. 2114.) 11. Malomjog. A malomjogot a gőzmalmokra nézve megszüntette az 1880: XXXIV. t.-cz 2. §-a, vagyis valamely fennálló malomjog nem akadályozhatja gőzmalom felállítását. Ettől eltekintve a malomjog, mindaddig, mig az a malom, a melyhez kötve van, létezik, még ma is fennáll (v. ö. 1852. nov. 29. ősiségi nyiltparancs 4. §.). A malomjogról következő régi törvényeink rendelkeznek: Hk. I. 59., 87., 1478. IV., 1567. XII. t.-cz. 3., 4. §§., 1596. LTL, 1613. XII., 1635. XLL, 1659. LXXXIV., 1662. XII., 1751. XIV. t.-cz. Appr. Const. III. 21. 1. cz. 40. 1. ez.. 1827. XXV.. 1836. VI. t.-cz. erd. 1847. V. t.-cz. 1847 V. t.-cz. 9. §.; 1. még: Urbárium III. fej. 8. §. VII. fej. 5. §. A malomjog, mint a kir. kisebb haszonvétel törvényeink szerint a nemesi jószág tartozékát képezi. (C. 1884. szept. 2. 3549. sz.) A malomtartási jog, a vonatkozó hazai törvények értelmében, melyek az ujabbi törvények, jelesen az 1871. 53. t.-cz. által is a törvényhozás további intézkedéséig érvényükben fentartattak, földesúri jog ... az 1880. évi 34. t.-cz. szerint csak a kizárólag gőzerőre berendezett és állandóan gőzerővel működő malmokra nem terjed ki a földesúri malomjog, de a kérdésben levő malom egy, habár finomabb és többnemü liszt készítésére szánt vízimalom, a gabonaörlésre szánt vizmalom üzlete pedig egyáltalán kir. kisebb haszonvételt s igy földesúri jogot képez. (C. 1886. febr. 6. 7847/1882. sz.) Pozsonyi tábla: A földesúri malom jog, melyet az 183G: VI. t.-cz. 8. §-a újból szabályozott és az ősiségi nyilt parancs fentartott, a vizjogról szóló 1885: XXIII. t.-cz. által, melynek 1. §-a- a magánjogi czimeken alapuló és eddig fennállott jogokat e törv. rendelkezései alól kivette, egyáltalában érintve nem lett ... A földesúri malomjog fennálló törvényeink és a gyakorlat szerint is csak a malmokra terjed ki és a malombér szedési jog mindaddig gvakorolható, mig a malom, mint ilyen, fennáll. (1898. évi G. 38. sz.) III. Ráv- és vámjog. E jogok az 1885: XXIII. t.-cz. 4. és 5. §§-ai következtében újonnan már nem keletkezhetnek; a régi jogok azonban fennállnak. Régi törvényeink: 1464. XV. t.-cz. 3. §.1492. LXXXVIIL, 1500. XLVI. t.-cz. Hk. I. 87., II. 9., 10., 12., 1546. XLIX. 1566. XII., 1588: XXVI. t.-cz.-ek. Ujabb törvényeink közül a révvánijog kisajátítására nézve állít fei szabályt az 1881: XLI. t.-cz. 14. §-a (1. fönn 107. 1.). A közutakről és vámokról szóló 1890: I. t.-cz. részletesen szabályozza a vámszedési jogot (81—99. §§.), és az e körül előfordulható kihágások büntetését (140— 145. §§.); megszabja a kompok (ré-