Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdélyi arányosítás] eljárás. Ba a megválasztott szakértő a helyszíni tárgyaláson meg nem jelen: az eljáró biró az illető érdekcsoportot vagy községet más, azonnal előállítható szakértő választására szólítja föl. Ha ez esetben a szakértő haladék nélkül elő nem állítható, vagy ha valamely érdekcsoport vagy község a választást akár eleve, akár ez alkalommal elmulasztja: a hiányzó szakértőket az eljáró biró nevezi ki. Az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottságnak a működő mérnök sem elnöke, sem tagja nem lehet, de az osztályozási és becslési eljárásnál minden esetben jelen kell lennie (16. §.), a nélkül azonban, hogy ezért külön díjazást igényelhetne. XI. Az 1880: XLV. t.-czikk 10. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő nj szakasz lép: 16. §. Az osztályozás és becslés az eljáró biró vezetése alatt és a működő mérnök közbejöttével a helyszínén eszközöltetik s annak bevégzése után a munkálat a szakértői bizottság és a felek jelenlétében felolvastatik s aláírás által hitelesíttetik. Ez alkalommal az osztályozás- vagy becsléssel meg nem elégedő feleknek joguk van felszólalásaikat előadni, melyek jegyzőkönyvbe veendők. A bizottság a felszólalásokat a helyszínén haladék nélkül tárgyává teszi és fölöttük határoz. Bármelyik érdekelt félnek a felülvizsgálat megkezdése előtt kifejezett kívánságára, a bizottság ezen eljárásánál, annak elnökéül — a 15. §-ban meghatározott módon oly szakértő alkalmazandó, a ki az osztályozás és becslésben részt nem vett. Ez ujabb eljárás az előbbihez hasonló módon hitelesítendő. XII. Az 1880: XLV. t.-czikk 18. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép: 18. §. Az előmunkálatok folyama alatt előterjesztésnek a következő esetekben van helye: a) az eljáró bírónak valamely korábbi felvételt (11. §. utolsóelőtti bekezdés) mellőző határozata ellen; b) az eljáró bírónak olyan intézkedése és határozata ellen, a mely az eljárás folytatását megakasztja; c) ugyanannak olyan határozata vagy intézkedése ellen, a mely szükségtelen munkálatok foganatosítását rendeli vagy a melynek foganatosítása az előirányzat keretébe fel nem vett költségekkel jár; d) az eljáró birónak pénzbírságot vagy ezt helyettesítő elzárást avagy költségek megtérítésében való marasztalást tartalmazó határozata ellen. Az előmunkálatok befejezése után a felek az annak folyama alatt felmerült mindennemű sérelmek orvoslása végett, úgyszintén a bizalmi férfiak napidijuk összegének megállapítása ellen előterjesztéssel élhetnek. Az előterjesztés az előmunkálatok folyama alatt a sérelmes intézkedéstől vagy a sérelmes határozat kihirdetésétől, illeMárkus: Magyar magánjog. II. 40