Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

608 I íologjog. zások megváltása, valamint az arányosítási és tagosítási ügyek azon királyi törvényszék illetőségéhez tartoznak, melynek területén a per vagy rendezés tárgyát képező ingatlan birtok fekszik. E §. után az 1892: XXIV. t.-cz. 2. a) §. megjelöléssel az ott III. alatt foglalt rendelkezést mondja felveendőnek: 1, alább. A jelen törvény II. fejezetét az 1892: XXIV. t.-cz. egészen hatályon kivül helyezte, s a 3—5. §-okat újból szövegezte. A II. fejezet után „II. a) fejezet" megjelöléssel az 1892: XXIV. t.-cz. két uj ?-t szúrt be; mindezeket 1. alább. III. FEJEZET. A tagosítás megengedhetösége. 6. §. A tagosítás minden község határára nézve külön eszközlendő, s rendszerint a község határának egész területérc kiterjed. Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más község határán fogadjon el kielégítést. A tagosítást a birtokosok bármelyike kérheti, s az mindig elrendelendő, ha a tagosítási kívánók birtoka, a tagosítandó község területének egy negyedrészét képezi. Ezen egy negyedrész területi kiszámítása tekintetében, az adókataszteri adatok irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok, valamint a gyámság és gonnokság alatt levők birtoka az általános tagosítást kívánók birtokához számítandók. Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezési' még befejezve nincs az általános tagosítást kívánók birtokához számítandók, — ellenben azok, melyeknek úrbéri elkülönítése vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához számíttatnak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát képezik. A 7. S-t az 1892: XXIV. t.-cz. újból szövegezte, VI. alatt; 1. alább. A volt naszódvidéki községek területen az 1890:XVIII. t.-cz. 10. S-a értelmében tagosításnak egyáltalán nincs; l. alább az illető t.-czikknél. Hogy arányosításnak mennyiben nincs helye, arra néz-ve v. ö. az 1890: XVIII. t.-cz. 10. §. 2. bek. és ü. §. 8. §. Erdők úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása alkalmával, az erdők között létező egyes földrészletek, akkor is kicserélés alá vétethetnék, ha a határ tagosítása folyamatban nem volna. A kicserélés ilyen esetben is a tagosítás elvei szerint eszközlendő. Olyan erdő közötti részletek, melyek az ISSO-ik évi január l-én állandó lakással be voltak telepítve, általános tagosítás esetén kivül csak a tulajdonos beleegyezése mellett, képezhetik kicserélés tárgyát. 9. §. A tagosítási kérelem nyomán a helyszínére tárgyalás tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló bíró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagosí-