Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

604 I )olog30g. 18*71: LV. TÖRVÉNYCZIKK, az arányosításról és tagosításról, az ország erdélyi területének városaiban, szabad és volt úrbéresekkel vegyes ^községeiben. (Szentesítést nyert 1871. évi deczember 22-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1871. évi deczember 24-én. Megjelent az orsz. törvénytár 1871. 55. számában.) /. A.rányosíiás. 1. §. Az arányosítás tárgyait képezik nemcsak a jelenleg közösen és osztatlanul használt külső fekvőségek, hanem azok i>, a melyek a közös birtokhói — a közbirtokosok beleegyezése nélkül, s községileg kezelt közös birtoknál az illetékes hatóságok jóváhagyása nélkül — ezen törvény életbeléptét közvetlenül megelőző 32 év alat elfoglaltattak. Minthogy arányosításnak az 1871: LV. t.-cz. 1. ;-a értelmében egyes községek közbirtokosai és illetve több községnek közösségben álló közbirtokossága között van hehe s minthogy a volt úrbéres közönség a közbirtokosság fogalma alá nem esik s küzbirtokosoknak a volt úrbéresek mint ilyenek sem tekinthetők: az őket törvénynél fogva megillethető erdei haszonélvezetek nem arányosítás utján, hanem az 1848. évi törvények által megszüntetett urhéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezését tárgyazó 1871. évi L1II. t.-cz. alapján rendezendök, vagy a menynyiben a volt úrbéresek illetősége, úrbéri rendezés folytán már kiadatott volna, a nekiek közösen kiosztott területek felosztása kérésük folytán az 1890/20.32G. sz. I. M. rend. értelmében eszközlendö. (C. 1894/1894. s».) 2. §. Ha több község birtokosai állanak ily közösségben, az illetmény mindenekelőtt minden egyes községre nézve állapítandó meg. Ezen megállapításnál a következő kulcsok — és pedig az alábbi sorrendben — alkalmazandók: a) a községek között létező szerződések, a közös birtok használására vonatkozó Ítéletek, vagy a birtoklás arányára vonatkozó más okiratok; b) azon arány, mely szerint ugyanazon községek között hasonló jogi természetű más közös birtok elosztása vagy arányosítása eszközöltetett; c) ha a legközelebbi tiz év alatt a közös birtok a használásra nézve közmegegyezéssel felosztatott, ezen gyakorlat; d) azon összeg, melylyel egyik vagy másik község a községbirtokra esett adóban vagy más teherben a másik község beleegyezésével saját külön vagyonából részt vett; c) azon esetre, ha a fentebbi bizonyítékok egyike sem léteznék, s ha a községek máskép ki nem egyeznének, a községek illetményei, tekintettel a 4. §. rendeletére, a községi birtokosok öszszes helső és külső birtokainak területe arányában határozandők meg.