Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdély úrbéri viszonyai. 599 találtatván, mint urbéri természetű birtok, a most érintett öszszeirásban beiktatva lett. 61. §. Oly urbéri telkek, melyek 1819. évi jan. 1-je óta a hármaakönyv I. R. 40. czime értelmében majorsági birtokká 1 ('lettek, urbériség czimén többé vissza nem követeltethetnek. Szintúgy az 1819. évi jan. 1-je óta történt oly birtokszabályozások és telek-cserék sem jöhetnek többé kérdés alá, melyek a törvényes határozatok megtartásával történtek, vagy átalán az illető hatóságok által végkép megerősíttettek. 62. §. Urbéri földbirtoknak tekintendők azon telkek is. melyek a volt jobbágyak kezére 1819. évi jan. 1-je után 1848. évi jul. l-ig oly módon jutottak, bogy ők ezen telkektől az adót és a földesúri tartozásokat fizetni és szolgáinlányokat teljesíteni tartoztak, kivévén, ha ezen telkek később az országos kormányszék beleegyezésével az adótáblából ismét kitöröltettek. 63. §. Azon telkek, a melyek az 1819/20-ik évi összeírás előtt urbéri szolgálmányok és országos adózás alatt állottak, habár az 1819/20-ik évi összeíráskor elhallgattattak, vagy azóta az adótáblákból bármi ürügy alatt kormányszéki beleegyezés nélkül kitöröltettek is, urbéri természetüeknek tekintendők, bármiféle nevezet alatt legyenek is azok birtokosai az adótáblákban bejegyezve a 61. §. esetének kivételével. A puszta-telkekről (sessiones desertae) az alábbi 08-ik szakasz rendelkezik. 64. §. A mennyiben urbériség vagy majorság czimén 1862. évi decz. végéig kereset be nem adatott, az ily kereset többé meg nem indítható és a birtok a birtokos tulajdonává válik. Az 1848. évi jan. l-jén létezett birtok mellett az érvényes jogezim vélelmezendő s ennélfogva a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot a birtokos irányában követeli. 65. §. A székelyföldi urbériségek tárgyában a következők rendeltetnek: 1. Urbéri természetű birtoknak tekintendő, s országos megváltás tárgyát képezi a székelyföldön, a kolozsvári 1846/47. évi 3. t.-cz. 1. §-a alapján mindazon telek és föld, a mely az 1819/20. évi (Cziráky-féle) országos összeírás alkalmával adózó és szolgáló ember birtokában találtatván, mint urbéri természetű birtok a most érintett összeirásba beiktatva lett s a melytől az úrbéres azóta 1848. évig országos adót fizetni s földesúri szolgálmányokat teljesíteni tartozik. Az ily birtok ma jorsági birtok vagy székely örökség czimén többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres öröktulajdonává vált. 2. Minden oly birtok, a mely az 1S19/20. évi országos urbéri összeirásba felvéve lett, urbéri természetűnek vélelmezendő mindaddig, a mig be nem bizonyíttatik, hogy az 1819/20. évi összeírás óta 1S4S. július l-ig, vagy bírósági Ítélet vagy illetékes politikai hatóság határozata, vagy elvégre az érdekelt felek jogérvényes egyezkedése, úgymint: időleges kötések, zálog-, ha-