Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdélyi úrbéri miit parancs. 597 2. §. Az erdélyi volt úrbéresek kisajátított tartozásainak volt földesuraik részére leendő kármentesítése alapjául ő Felsége kegyes jóváhagyásával az Erdély keblébeni kincstári és országos egyéb jövedelmek általán; különösen pedig mennyire kiérők leen­denek, a a sóaknák jövedelmei köttetnek le kijelölt hypothéca gyanánt; melyek is alapjául lesznek szolgálandók e kármentesítés czélszeriibb foganatosítása végett netalán fölveendő országos kől­csönnek is; mi iránt a magyar ministerium (melynek igazgatása alá e kármentesítés kezelése mindenesetre tartozni fog), az előbbi §-ban elfogadott magyarországi törvény nyomán is a legközelebbi hongyülésen törvényjavaslatot terjesztend elő. 3. §. Az elfogadott magyarországi Xll-dik törvényezikk 4-dik §-nak Erdélyre alkalmazásául az igazság ministerium a földesúri kisajátított haszon megbecsülésének helyessége ellen támadható kifogások summás megítélésére Erdély számára is. — mely e részben 6-ik kerületként tekintendő, — egy 5 tagbéil állé. és a státus által dijjazandő választmányi nevezend haladék nél­kül ki. Az 1848. erd. VI. t.-cz., melj az úrbéri viszonyok elenyésztetésé­aek testületek irányábani következéséről, és a IV. törvényczikkely ren­delkezése alá foglalt dézmákon kivüli egyéb dézmákról szól, szentesítést nem nyert, es igy törvénynek nem tekinthető. V. ö. erre nézve Márkus: Corpus Juris Hungarici, az 1540—1848. évi erdélyi törvények kötete, Cü3. [. 1. j. és 676. 1. 1. j. 1S5I{. jun. 21. kélt es. nyiltparancs, mely az úrbéri viszony megszűnte és a földtehermen­tesítés folytán előálló vonatkozásokat és birtokviszo­nyokat Erdélyre nézve szabályozza. (1854. B. T. L. 151. sz.) Ez a ny. parancs nagy részben egyezik a fönn közölt magyar­országi úrbéri és földtehermentesítési nyiltparancsokkal, s ezért csak rövid kivonatát adjuk azoknak a rendelkezéseknek, a melyekben az amazoktól eltei'. Teljesen át vannak véve a magyarországi úrbéri nyilt­parancs 4., 6. §§., a !). §. II. pontja 2. bek. a 13., 15. §§., valamint a magvarországi földtehermentesítési nyittparancs 12. §-a, 13. §-ának a) és b) pontja, 16., 17., 18., 20. §-ai. A ny. parancs 1. §-a kimondja, hogy az urbériség és a földesúri bíráskodás eltörlésével megszűnnek az abból származó jogok, viszonyok es kötelezettségek is. A volt jobbágyok az általuk birt úrbéri ingatlanok fölött szabad tulajdoni és rendelkezési jogot nyernek, a parasztbirtokok­bán való örökösödésre és a birtokeldarabolásra vonatkozó jogszabályok épségben tartása mellett (2. §.). Úrbéri birtoknak az tekintendő, mely 1848. jan. 1-én a volt úrbéresek birtokában volt. A volt földesuraknak azonban az úrbéri bíróságok életbeléptetésének napjától számított 3 év alatt jogukban áll az illetékes úrbéri bíróság előtt bebizonyítani, hogy 1848. jan. 1-én az úrbéresek birtokában volt valiamely telek nem úrbéri birtok. Ugyanígy bizonyíthatják, hogy a jelzett időpontban a földesúr birtokában \ olt föld úrbéri birtok. 1819. január I-nél régibb időre azonban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom