Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdélyi birtokrend. HatárrencL és birtokelkülönítés. 591 tisztába hozható, melyek felszámítására nézve az udvartelkek iránti törvényhatóságonként divatozó azon különböző szokás, mi­ként némely törvényhatóságban két, másutt három régi telkek­nek számíttattak, továbbra is fenmarad; — ha pedig bebizonyít­tatnék, hogy valamely udvartelkek, több udvar — vagy régi jobbágytelekből van összeszerkesztve, ezeknek száma számításba veendő. Hol már ezelőtt határosztály volt, a netalán fenmaradt közhelyekből] illetőségek kiszakasztására, a határosztályban használt kulcs, ha tudatik, megtartandó, ha pedig nem tudatnék, ezen törvényezikkben foglalt elvek szerint leszen a kulcs alkal­mazandó. 6. §. Az előbbi szakaszban foglalt minden pontokra nézve megjegyeztetik: hogyha ezen rendezés alkalmával a felek egj más közt valamely kulcs iránt megegyeznének, mindenekelőtt az egyezés tartama követendő. 7. §. Azon közhelyek felosztására nézve, melyek pusztai birtokok (praedium) lennének, az előbbi két szakaszban határo­zott kulcsok alkalmazandók, megjegyezve a régi telkekre nézve, hogy csak azon telkek vétethetnek régieknek, melyek még pusz­tává változás előtt, azon pusztai birtokon voltak. Hogyha az ilyetén birtokokban az előbbi kulcsok egyike sem lenne alkal­mazható, az ottani közhelyek a régi idő óta ugyanott külön bir­tokolt helyek kiterjedésének arányában osztandök. 8. §. A közhelyekből tett foglalásokra nézve időmúlásnak helye nincs. 9. §. A közlegelő elkülönítésére, és az úrbéreseknek ezek­böli illetőségeik kiszakasztására határozta tik: 1. Legelés illeti az úrbéreseket, a) a telki államányaikhoz tartozó ugarföldeken; b) ezen szakaszban alább határozott módon részökre ki­szakasztandó legelőn, ha a határon fordulókénti szántök, és ka­szálókon kivül, volt eddig is közlegelő; és ha ebből legelői illle­tőségök ki nem adathatnék: c) erdős helyeken azon erdőkben, hol régi idő óta folyto­nosan legeltetés használatában voltak. Mire nézve 2. Felvéve az egész helység közlegelőjének kiterjedését, leg­előbb is az 5-ik és 6-ik szakaszokban határozott kulcsok szerint, mint valóságos közhelyekre nézve tisztába hozandó azon mennyi­ség, mely a közlegelőkből ugyanazon helység több birtokosai közt, az egyes birtokosokat külön-külön illeti. 3. Oly birtokosoknak legelői illetőségök, kiknek nincs ur­béresök, a több földesurakat szolgáló úrbéresek tekintetéből meg nem szoríttathatik, hanem épségben kiadandó. 4. Meghatái'oztatván az úrbéresekkel ellátott földesurakra nézve a legelői illetőségek, az később minden egyes földesúr és annak úrbéresei között, következő elvek szerint felosztandó és kiadandó: (i) ha földesni- közlegelői illetőségének feléből mindenik

Next

/
Oldalképek
Tartalom